20.rész

Sziasztok!

Mint ahogy azt megígértem,elkezdem bepótolni az eddig elmaradt részeket,úgyhogy ma is hoztam egyet.Éééés,ez már a 20.! :) 

Köszönöm szépen az eddigi támogatásotokat,és a sok oldalmegjelenítést.

Tudom,hogy  az előző elég unalmasra sikeredett,ezért ebbe tettem bele egy egy kis veszekedést.Remélem,hogy ez már jobban fog tetszeni,ugyanis nagyon igyekeztem.

Ui:Nyugodtan írjatok megjegyzést,pipáljatok,vagy ha szeretnétek,iratkozzatok fel!

Jó olvasást!

xxKlauxx

-Rendben,de nem sokáig.Viszont én akkor most kimegyek a mosdóba.-Felálltam az asztaltól,de amint felkeltem,nekiütköztem valakibe.Ez a valaki pedig Brad volt.Amint észrevette,hogy én voltam,aki nekiment,hatalmas mosolyra húzta a száját.

-Szia Brad-köszöntem neki.

-Szia Gréta!Ezt a meglepetést.Örülök,hogy összefutottunk.Mizu?

-Öö,én is örülök.Semmi különös,épp megfagytunk….

-Igen,nincs valami meleg,de hát ez a tél.

-Aha igen…DE nekünk most mennünk kell bocsi.-vettem sietősre a figurát és barátnőmet pedig szó szerint felrángattam az asztaltól.

-DE nem úgy volt,hogy még maradunk?-nézett rám Kinga értetlenül.

-Úgy volt,de még a hotelban össze kell pakolnom,úgyhogy sziasztok.Nagyon örültem,hogy el tudtunk menni a koncertre és meg tudtunk titeket ismerni.

-Mi is így vagyunk vele.Remélem,még találkozunk.-kiáltotta utánunk Brad.

-Nem valószínű..-sziszegtem halkan,hogy csak barátnőm és én halljuk,majd újra az utcán voltunk.Sietősen haladtam a szálloda felé,barátnőm alig ért utol.

-Hallod,mi bajod van?Múltkor is elmentünk onnan,ahol ők vannak,és most is.Ez hatalmas lehetőség lett volna.Szerinted minden rajongóval szóba állnak?Mert szerintem nem,ezért mi kiváltságosak voltunk.-kiabált velem Kinga.

Rohanás közben megtorpantam,majd a szemébe néztem.

-Nem,és pont ez az!Ha más fanokkal nem,velünk miért állnak szóba?!Legyen már egy kis eszed!A múltkor elmagyaráztam,hogy Brad belém zúgott,és te is jól elvoltál a dobossal,úgyhogy ennyit erről.-kiabáltam már én is.

-Na és?Egy kis szórakozás neked sem ártana.Ya Ou nem tudná meg.

-Neked teljesen elment az eszed?!Én ilyen miatt nem kockáztatom a kapcsolatom,és sosem lennék képes ezt tenni Ya Ou-val!Te könnyen beszélsz,hisz nincs barátod,de én elveszíthetem azt,akit a legjobban szeretek.-ordítottam.

-Oké,oké nyugodj le.Ne haragudj,csak olyan cukik..

 -Lehet,de egy ilyen kapcsolatba alapból nem jó belemenni,mert úgyis csak kihasználnak.-enyhültem meg egy kicsit.

Az út további részét csendben töltöttünk,és ahogy beértünk a szállásra,felrohantam a szobámba,majd bedőltem az ágyba.Csak azt vettem észre,hogy kitör belőlem a zokogás.Magamhoz szorítottam a párnát,és úgy sírtam pár percig.Aztán egyszer csak kopogásra lettem figyelmes,amitől egy kicsit összerezzentem,mert a hirtelen jött zaj a csend után megijesztett.Letöröltem könnyeimet,majd kitártam az ajtót,ami mögött barátnőmet véltem felfedezni.

-Veled meg mi történt?-kérdezte Kinga,ugyanis rögtön észre vette,hogy sírtam.

-Semmi-próbáltam ennyivel lezárni,de tudtam,hogy nem úszom meg magyarázkodás nélkül.

-Engem nem tudsz átverni.Gréta,16 éve ismerjük egymást,óvoda óta a legjobb barátnők vagyunk.Szerinted ezt beveszem?

-Csak a mai nap…Levontam belőle egy csomó tanulságot..De tényleg semmi,csak most jött rajtam ki az eddigi stressz,ami ezen a héten felhalmozódott..-válaszoltam.

-Ó értem..akarsz róla beszélni?

-Most inkább nem,ne haragudj.-hagytam inkább annyiban a témát,barátnőm pedig csak megértően bólintott,majd megölelt.

-Ha esetleg mégis,a szobámban megtalálsz..-mondta,majd kisétált az ajtón,én pedig ott maradtam egyedül.

Nem,most nem szabadna szenvednem,hisz nem történt semmi komoly,és nem ronthatom el Kinga napját azzal,hogy én itt bőgök,miközben sétálhatnánk is.Így hát gyorsan felvettem valami béleltebb ruhát,nehogy megfázzak,majd összeszedtem magam,és egy kis sminket vittem fel arcomra.Felhúztam a meleg csizmám is,majd megkerestem barátnőm szobaajtaját,és bekopogtam.Mintha érezte volna,hogy átmegyek,azonnal nyílt a fa szerkezet.

Mondtam neki,hogy összekaptam magam,úgyhogy ha van kedve,akkor elmehetünk mégis várost nézni.Ő is feldobódott ettől,és már indulni akart,de megállítottam,ugyanis elég lenge öltözetben volt,úgyhogy megvártam,míg átveszi,majd lerobogtunk a lépcsőn és kiértünk a csípő hidegbe,ami így nem is tűnt annyira hűvösnek.

Úgy döntöttünk,hogy pár utcát megnézünk,majd pedig azt az ötletet adtam,hogy menjünk el a vidámparkba,hisz azt mondják,hogy itt van a legjobb hely a szórakozásra.Barátnőm persze tapsikolva beleegyezett.Igen,néha olyan,mintha még mindig tinik lennénk,és ugrálva egymás nyakába borulunk ilyenkor.De ez van,majd egy idő után kinövünk belőle.

Mikor már eléggé sok mindent láttunk,taxi segítségével eljutottunk a vidámparkig.Kifizettem gyorsan az útiköltséget,majd kiszálltunk a sárga járműből.

A pénztárnál elég sokan álltak,így mi is nehezen kerültünk sorra.Mikor mi következtünk,megvettem a jegyeinket,majd tanakodni kezdtünk,hogy hova menjünk először.

-Óriáskerék!-vágtuk rá egyszerre.Igen,mindkettőnknek ez a kedvence,úgyhogy odarohantunk,és gyorsan beültünk abba a fedett kis cuccba,majd indult is a masina.Ekkora óriáskeréken,mint ez,még soha nem öltem.Olyan magasra felvitt,és mivel nem ment gyorsan,készítettem pár képet a városról,hisz az egészet be lehetett látni.És így,hogy már sötét volt,még szebbnek látszódott a táj.

Amint leszálltunk,az óriáskerékről is készítettem egy fotót,ugyanis ez is gyönyörű látványt tárt elénk.Ki volt világítva úgy,mint az egész város,főleg karácsony után.

Néhány helyre még felültünk,majd indultunk is vissza a hotelba,mert holnap már hajnali 4-kor a repülőn fogunk ülni,és még össze kell rámolni a dolgainkat.

A szállásra beérve mindketten mentünk a saját dolgunkra.Barátnőm is elkezdett pakolni,és én is sietősen összedobáltam a ruháimat,és beleraktam a bőröndbe.Körbenéztem,hogy minden a helyén van-e,majd letusoltam és ágyba bújtam,hogy ha csak egy kicsit is,de tudjak pihenni...

19.rész

Sziasztok!

Ne haragudjatok,hogy ennyit késtem a résszel,de nem igazán volt időm,meg nem is voltam itthon.Viszont most azon vagyok,hogy bepótoljam a kimaradásaimat.

Egyébként hogy telt a karácsonyotok?Remélem,hogy mindenki degeszre ette magát.Én azt tettem,úgyhogy lassan újrakezdem a fogyókúrát.na de ilyen a karácsony...Az mindig plusz kilókat hoz,de ne is törődjetek vele.

Nálatok esik már a hó?Itt már 2 napja! :)

Jó olvasást!

xxKlauxx

-Szia Szerelmem.Én nagyon jól aludtam,kb.akkor sem ébredtem volna fel,ha mellettem ágyút robbantanak.-nevettem.-A koncert pedig nagyon jó volt,lett képem meg aláírásom,aztán beszélgettünk velük,meg minden.DE majd otthon elmesélem.-mondtam egy szuszra.

-Hú,akkor gondolom jól érzed magad.De nekem már nagyon hiányzol.

-Igen,nagyon jó itt lenni.Te is nagyon-nagyon hiányzol.Alig várom,hogy újra lássalak.

Miután letettem a telefont,újra lementem,de ezúttal a portára,és ott vártam barátnőmet,hogy el tudjunk már indulni.

-Végre hogy itt vagy.Azt hittem,hogy már nem is akarsz jönni.-szidtam le,ugyanis a megbeszélt időpont után negyed órával érkezett csak.Addig elmentem a büfébe és vettem 2 kólát.

-Bocsi,le ne harapd a fejem.Történt valami?Olyan fura vagy.

-Nem semmi,én kérek bocsánatot..Csak sokat kellett rád várni.DE nem gond.Amúgy tessék,vettem neked kólát.-mondtam,majd átnyújtottam a palackot.

-Na,mert te aztán mindig elkészülsz időben,mi?-kacsintott.-Ú,köszi az innivalót.

Kimentünk a hotelből a zord,decemberi hidegbe.Még jó,hogy vettem fel egy meleg kabátot és alá egy pulcsit.

-Hallod,nagyon hideg van.-panaszkodott barátnőm.-Nem megyünk vissza a szállásra?

-Azt nem csodálom,ha nincs meleged.Felöltözhettél volna egy kicsit bundásabb cuccokba is.-Na igen,Kinga olyan,hogy ő inkább megfagy,de semmi sportosat,vagy kényelmeset nem hajlandó felvenni.Elmondása szerint ami meleg,vagy nem fáj(itt a körömcipőre gondolok)az nem csinos.

-Naa,hagyjál már.-lökött meg,de közben mosolygott.-Tudod,hogy milyen vagyok.

-Igen.tudom.De van egy ötletem.nem megyünk vissza,viszont hogy ne fázz meg,elmegyünk egy kávézóba.Így oké?De utána,ha felmelegedtél,tovább indulunk.-alkudoztam.

-Rendben van.-egyezett bele.

Kerestünk egy kávézót,majd leültünk egy asztalhoz.Megnéztük a kínálatot,de annyi fajta kávé,meg kapucsínó volt,hogy nem tudtam választani.

-Te mit iszol?-kérdeztem barátnőmet,hátha ad valami jó tippet.

-Gőzöm sincs,mindegyik olyan jól hangzik.

Jó,lehet hogy ez gyerekes,de kiszámoltam,mert nem tudtam dönteni a karamellás,és a mandulás kávé között.Végül az utóbbi győzött.

-Megvan,enyém a mandulás!-stoppoltam le rögtön.

-Oké,én pedig csokis kávét kérek.-Csak bólintottam,majd elmentem leadni a rendelést.

Pár perc múlva már ki is hozták a kért italokat.

Miközben a barna folyadékot kortyolgattuk,beszélgetni kezdtünk.

-És hogy van Ya Ou?Jól megvagytok?-faggatott Kinga.

-Teljes mértékben.Annyira megértő,és annyira szeretem.-áradoztam hasonló gondolatokkal.-És neked hogy alakul a kapcsolatod Szikivel?

-Hát ugye láttad,hogy a múltkor elég jól megvoltunk,de ennyi.Azóta nem hívott,nem írt…Mintha elnyelte volna a föld-szomorodott el.

-Ha hazaértünk,beszélek majd vele.Megkérdezem,hogy mit akar tőled,mert nem fogom hagyni,hogy játsszon veled!

-Nem muszáj,majd elmegyek megint egy próbára,és utána megbeszélem vele a dolgokat.

-Ahogy gondolod-válaszoltam.

A csevegésünket telefonom csörgése zavarta meg.A kijelzőn anyu neve villogott.

-Bocsi,anya hív,muszáj felvennem-magyarázkodtam barátnőmnek.Megértően bólintott,majd a székről felálltam és arrébb sétáltam.

-Szia anyu-köszöntem.

-Szia  kislányom.Hogy vagy?Régen hallottam felőled.Hogy van Ya Ou?Mikor ismerhetem meg?-ilyen,és ehhez hasonló kérdésekkel halmozott el,és azt sem tudtam,hogy melyikre válaszoljak,így hát szép sorjában az összesre reagáltam.

-Szóval először is,köszönöm én jól vagyok.És te?Másodszor pedig épp Angliában töltök pár napot Kingával,mert koncerten voltunk.És mielőtt kérdeznéd nem,Ya Ou nem jött velünk,mert próbájuk van,meg ez volt az ajándékom.Harmadszorra,Ya  Ou jól van,épp reggel beszéltem vele.És végül negyedszer,nem tudom,hogy mikor megyünk majd át.Terveztük már,de vagy én nem érek rá,vagy Ya Ou,de ha hazamentem,akkor megbeszélem vele.-daráltam le egy szuszra a mondandómat.

-Én is megvagyok.Örülök,hogy végre sikerült elszakadnod a suliból,ha csak egy kis időre is,és kihasználod a lehetőséget,hogy elmenj Kingával kikapcsolódni.Jól tettétek.Mikor indultok vissza?

-Hát holnap kora reggel megy a gépünk.na de én most leteszem,mert közben itt ülünk egy kávézóban,és beszélgetünk.Szia,puszi.

-Vigyázzatok magatokra,és hívj,ha haza értél.Szia,puszi.

Miután lerendeztem a csevegésünket,visszaültem az asztalhoz.

-Jó sok megbeszélni valótok volt anyuddal.-képedt el barátnőm.

-Hát igen,csak úgy záporozta a kérdéseit.De azért örülök,hogy felhívott és tudtam vele pár szót váltani.-ecseteltem.-Hú,de lassan indulni kéne.

-Muszáj?Olyan jó itt.Majd sétálunk délután.Légysziii-erre a kérésre sajnos nem mondhattam nemet,így maradtunk még egy picit.

-Rendben,de nem sokáig.Viszont én akkor most kimegyek a mosdóba.-Felálltam az asztaltól,de amint felkeltem,nekiütköztem valakibe.Ez a valaki pedig Brad volt.Amint észrevette,hogy én voltam,aki nekiment,hatalmas mosolyra húzta a száját.

-Szia Brad-köszöntem neki.

-Szia Gréta!Ezt a meglepetést.Örülök,hogy összefutottunk.Mizu?

-Öö,én is örülök.Semmi különös,épp megfagytunk….

18.rész

Sziasztok!

Legelőször is mindenkinek boldog Mikulást!És mivel megígértem,hogy ma kivételesen,Miki alkalmából hozok részt,így itt is van.

Ja,és ne haragudjatok,ha mostanában csúszni fogok a részekkel,de nagyon sok programom van.Ma pl.reggel fél 8-ra mentem rokonomhoz,aki segít felkészíteni a felvételire.Utána rögtön rohantam táncra,majd mikor hazaértem,megírtam egy fogalmazást,tanultam fizikára,végül pedig megírtam a részt.Szóval kb.pont annyi időm van,hogy levegőt tudjak venni.Szóval teljesen el vagyok havazva,de a blogom sem akarom elhanyagolni,úgyhogy próbálok erre is figyelni.

További szép napot!

Jó olvasást! :)

xxKlauxx

Igazából nem volt nagy durranás az egész történet,csak annyiból állt,hogy az egyik haverunk magára öntötte a kávéját,és hajszárítóval próbáltuk megszárítani a blúzát.Ez sajnos nem sikerült,ezért ő maradt,mi pedig rohantunk ide,de sajnos mégis későn.Nem tudom,hogy ebben mi volt a vicces,de a biztonsági őr,végül beengedett,ezért nem is érdekelt.A helyünkre nem állt senki,de mire áttörtük magunkat a tömegen,addigra elment a koncert első 15 perce…..

Körbenéztem,és láttam,hogy mindenki kiöltözött,csak én voltam ilyen visszafogott.Utána már el is felejtettük az egészet,és boldogan csápoltunk és énekeltünk torkunk szakadtából.Szerencsére kordon nem volt,úgyhogy egy köpésnyire álltak tőlünk a srácok.Az énekes többször a színpad szélére jött,amire mindenki elkezdett sikítozni.Bradley mindig rámutatott valakire,vagy éppen rákacsintott.Egyszer mi voltunk azok a szerencsések,akiket kinézett magának.

Amint lejátszották az utolsó számot is,a Vip-sek,azaz mi is ott maradtunk,és mindenki beszélhetett egy kicsit a fiúkkal.Nem voltunk sokan,úgyhogy hamar sorra kerültünk,bár mi voltunk az utolsók.A többiek már mind elmentek,úgyhogy nekünk elég időnk volt.Az első az volt,hogy közös képet kértünk,a második pedig aláírás.Észrevettem,hogy Brad állandóan nézett,akkor is,mikor épp Connor-ral beszéltem,ő pedig Kingával.Nem különösebben foglalkoztam vele,ugyanis nem nagyon tudott érdekelni.

/Innentől kezdve magyarul írom a párbeszédeket/

-Nagyon jók voltatok,megérte eljönni!-kezdeményeztem a beszélgetést.

-Köszönjük,és azt is,hogy eljöttetek.Egyébként nagyon csinos vagy.-nézett rám Bradley.

-Köszi,de én nem öltöztem úgy ki,mint a többiek,úgyhogy…

-Pont ezért..neked ez is nagyon jól áll!-szakított félbe,majd rám kacsintott.-Megtudhatnám a neved?

-Gréta vagyok-mutatkoztam be.

-Szép neved van.Én pedig Bradley Simpson-ezen mindketten elkezdtünk nevetni.

Mikor félrepillantottam,úgy láttam,hogy Kinga meg James nagyon jól kijönnek egymással.

-Meddig maradtok?-kérdezte Brad.

-Még holnap itt leszünk,aztán megyünk haza,mert nekem suli és Kingát is várják az otthoni dolgok.-ecseteltem.

Ezután inkább elköszöntem a srácoktól,majd Kingát magammal húztam,mielőtt tovább fajultak volna a dolgok barátnőm és a gitáros között.

-Naa,ezt most miért kellett?Sose lesz még egy ilyen lehetőségünk.-puffogott Kinga.

-Lehet,hogy nem lesz,de jobb is így.

-Mi?Most meg mi bajod van?-förmedt rám.

-Kinga,tökre ránk vannak állva.Nem kockáztatok.

-És az miért baj?Milyen jó lenne,ha mondjuk velük járnánk-áradozott barátnőm.

-Na,nekem ott van Ya Ou,én csak őt szeretem,nekem egyik sem kellene.Kizárólag csak a hangjuk miatt kedvelem őket.Meg egyébként is,mi van Szikivel?Neked ő tetszik,vagy nem?’’vontam kérdőre” Kingát.

-Aha,csak a hangjukért,mi?-gúnyolódott.-Hééé,nem is igaz,ezt meg honnan veszed?-kérdezte,de arca mindent elárult.

-Igen,csak azért.És talán onnan veszem,hogy a legjobb barátnőm vagy,és jobban ismerlek,mint magamat.Engem nem tudsz átverni,szerelmes vagy Szikibe.-cukkoltam Kingát,miközben vidáman a szálloda felé baktattunk.

-Jó,igen tényleg.De akkor is…Ne szekálj vele kérlek.

A hazaút közben legtöbbször a srácokról beszéltünk.Mármint nem a Vamps-ról,hanem a mi srácainkról.Oké,ez így most furán hangzik,de nekem Sziki is és Bence olyanok,mintha a testvéreim lennének.Rájuk is mindig számíthatok.

Ahogy beértünk a hotelbe,felmentünk a szobáinkba.Magamra zártam az ajtót,majd bágyadtan a fürdőbe mentem,ahol gyorsan letusoltam,majd bedőltem a párnák közé,és azonnal elnyomott az álom.

 Reggel 10-kor ébredtem fel,majd kikászálódtam az ágyból,és kezdtem valamit a hajammal.Ruhát is találtam magamnak,amit álmosan felvettem.Ma a városban fogunk csatangolni,úgyhogy egy kicsit csinosabban öltöztem.Egy fekete csőnadrág,egy kék ujjatlan és egy ehhez hasonló színű cipő,majd egy blézer került rám.

Miután elvégeztem reggeli tevékenységeimet,lecsattogtam abba a terembe,ahol a reggelit kínálták.A helyiségbe belépve finom illatok terjengtek.Körbenéztem,és láttam,hogy barátnőm már elfoglalt egy asztalt,úgyhogy odamentem hozzá,és jó reggelt kívántam neki,majd választottam magamnak valami kaját a svédasztalról.Nagyon nehéz volt eldönteni,hogy mit is egyek,mert minden étel nagyon jól nézett ki.Végül,mivel nem tudtam választani,így maradtam a sima müzlinél tejjel.

-Azta,azt mind meg akarod enni?Basszus Gréta,a madár is többet eszik nálad.-mondta Kinga.

-Nem tudtam dönteni,így a legegyszerűbb választásnál maradtam.Meg amúgy sem szoktam sokat enni,de azt úgy is tudod.

Barátnőm csak a fejét rázta,majd nekiláttam a reggelimnek.Miután megettem azt a ’’rengeteg” ételt,felmentem a szobámba megkeresni a telóm,hogy fel tudjam hívni barátom.

Pár csengetés után fel is vette:

-Szia Kicsim!Jó reggelt!Hogy aludtál?Milyen volt a koncert?Mesélj el mindent.-halmozott el kérdésekkel.

-Szia Szerelmem.Én nagyon jól aludtam,kb.akkor sem ébredtem volna fel,ha mellettem ágyút robbantanak.-nevettem.-A koncert pedig nagyon jó volt,lett képem meg aláírásom,aztán beszélgettünk velük,meg minden.DE majd otthon elmesélem.-mondtam egy szuszra.

-Hú,akkor gondolom jól érzed magad.De nekem már nagyon hiányzol.

-Igen,nagyon jó itt lenni.Te is nagyon-nagyon hiányzol.Alig várom,hogy újra lássalak.

17.rész

.Sziasztok!

Hogy vagytok?Remélem,senki nem betegedett le ebben a rossz időben.Tiszta sötét van egész nap.

Amint látjátok,itt a rész.Ez elég hosszúra sikerült,bár nehezen írtam meg,mert ma egész nap fájt a hasam,és még most is egy kicsit.Nem tudom mi van vele.Na de a blogra visszatérve:lehet,hogy még szombaton megleplek titeket Mikulás alkalmából egy résszel,de ez még nem biztos.Ha nem szombaton,akkor hétfőn érkezik az új rész!

Jó olvasást!

xxKlauxx

A téren barátnőmet kezdtem el keresni,akit hamar megláttam.Épp a jegyét ellenőrizték,és gyorsan odafutottam,hogy engem is engedjenek be utána.

Köszöntünk egymásnak,és mivel rendben voltak a jegyeink,így felengedtek minket a repülőre.

-Már annyira izgatott vagyok-kezdte el a csevegést Kinga.

-Én is,annyira várom már ezt az egészet.Végre láthatjuk őket élőben-dobódtam fel én is.

Az út további részét végig csevegtük,majd amikor megérkeztünk,leszálltunk a gépről,és fogtunk egy taxit.

Amint kiszálltunk a járműből,körbenéztünk.

-Hűűű!-csak ennyit tudtam mondani,és barátnőm sem volt más helyzetben.A szállodánk előtt álltunk,ami valami gyönyörű volt,a környékkel együtt.

Bementünk a portára,ahol elkértük a kulcsokat,majd a cuccainkat felcipeltük az emeletre,és a megfelelő szobába mentünk.Mivel mindketten külön lakosztályt kértünk,ezért mindketten  a saját kis „vackunkba” pakoltunk be.Csak este kezdődik a koncert,addig pedig van még időnk,így én ledőltem a pihe-puha ágyba,és onnan néztem a plafont.Egyébként nem csak a szálloda külseje,de a belseje is káprázatos volt.

Ilyen volt a szobám:

Miután kinézegettem magam,átmentem Kingához,akit hasonlóan elbűvölt az ország,a hotel,és a saját rezidenciája is.

-Na, van még bőven időnk,mit csináljunk?-kérdezte barátnőm.

-Nem tudom,de kint hideg van,úgyhogy ha nem muszáj,akkor ne menjünk ki.De esetleg bekapcsolhatnánk a TV-t.-vetettem fel ötletem.

-Oké-felelte Kinga.Megkerestem a távirányítót,majd valami normális műsort,vagy filmet akartam keresni.Váltogattam a csatornák között,aztán egy akciófilmnél állapodtam meg,és azt kezdtük nézni.Mivel mindketten jól tudunk angolul,ezért nem volt a megértésével sem probléma.

5 óra fele készülődni kezdtünk.Épp a ruháim közt turkáltam,mikor sms-em érkezett.

 

Szia Drágám.Megerkeztetek már?Csak azert kerdem,mert nem hivtal.Milyen ott lenni?

Ó,a fenébe.Megígértem Ya On-nak,hogy felhívom,ha már itt vagyunk,csak annyira lefoglalt az ittlét,hogy el is felejtettem.

"Szia Edesem!Ne haragudj,de annyira lefoglalnak az itteni dolgok,hogy teljesen kiment a fejemből.De itt minden szuper,a szalloda szep,es epp most készulodunk."

Hamarosan jött a válasz.

Semmi gond.Es jo szorakozast.Szeretlek.

Még írtam egy „köszi”-t,meg hogy én is szeretem,majd nekiálltam újra ruha után kutatni.Mivel hideg volt,és nem akartam megfagyni,ezért valami nadrágba gondolkodtam,de barátnőm lebeszélt róla,mondván,hogy úgy is taxival megyünk,és csak pár percig leszünk az utcán,mert a koncert is egy fedett részen lesz.

Még így sem nagyon hallgattam Kingára,de addig győzködött,míg végül felvettem egy térd fölé érő egyberészes,csinos ruhát,majd a hajamat is megcsináltam,és egy kicsit sminkeltem.Annyira elment az idő a ruhaválogatással,hogy csak felkaptam magamra a kabátot,és már indultunk is,de ahogy kiléptünk a hotel ajtaján,azonnal megcsapott az a csípős,esti hideg.

-Na jó,én így nem fogom kibírni,mindjárt jövök.-mondtam barátnőmnek.

-De már így is késésben vagyunk,jó vagy így,csak gyere már.-Mit sem törődve Kinga szavával felszaladtam a lépcsőn,kinyitottam az ajtót,majd az eredeti ruha összeállítást vettem fel fél perc alatt.Közben barátnőm is utánam jött,és a szettemre elismerően bólintott.

-Nem is olyan rossz,egyszerű,de nagyszerű!-dicsérte meg a választott összeállítást.

A tükör elé álltam,és megnéztem benne magam.Egy kicsit elbizonytalanodtam,hogy jó lesz-e ez,mert elég snassz.

-Biztos hogy jó lesz ez?-kérdeztem barátnőmtől.

-Persze,csak menjünk már.De egyébként neked minden jól áll,úgyhogy tök mindegy,hogy miben mész.-mosolygott Kinga.

-Köszi,és mindjárt mehetünk,csak megigazítom a hajam.Mikor végeztünk,Kinga felsóhajtott,majd lerobogtunk a lépcsőn.

Végül én ezt a szettet választottam:

Kinga pedig maradt a szoknyánál:

Amíg mi fent szerencsétlenkedtünk,addig a taxink is megérkezett,amiben a söfőr úgyszintén türelmetlen volt.Mintha nem lenne elég,hogy későn indultunk-az én hibámból-de még ráadásul dugóba is keveredtünk.

-Ezt nem hiszem el!-szitkozódott Kinga.Én megnyugtattam,hogy semmi baj,nekünk úgy is az első sorba szól a jegyünk,szóval nincs gáz.

A helyszínre érve kipattantunk a kocsiból,majd rohantunk az épületbe.Na igen,csak azzal nem számoltunk,hogy őrök állnak,akik nem akartak minket beengedni,mert késtünk.

Én megoldottam a dolgot.Kimagyaráztam magunkat,hogy miért is érkeztünk későn.Igazából nem volt nagy durranás az egész történet,csak annyiból állt,hogy az egyik haverunk magára öntötte a kávéját,és hajszárítóval próbáltuk megszárítani az ingét.Ez sajnos nem sikerült,ezért ő maradt,mi pedig rohantunk ide,de sajnos mégis későn.Nem tudom,hogy ebben mi volt a vicces,de a biztonsági őr,végül beengedett,ezért nem is érdekelt.A helyünkre nem állt senki,de mire áttörtük magunkat a tömegen,addigra elment a koncert első 15 perce…..

16.rész

Sziasztok!
Ezer bocs,hogy eddig nem hoztam részt,de nem voltam otthon,sőt,suliban se.Szüleimmel elmentünk kikapcsolódni,de most itt a következő fejezet.
Nem lett valami izgi,meg van benne pár szóismétlés,de most írtam meg,és már tiszta fáradt vagyok,gondolkodni sem nagyon tudok,úgyhogy nagyon izgalmas sem jutott az eszembe,de ígérem,hogy a következő az izgalmas lesz.
xxKlauxx

-Ezeket be kéne küldeni egy versenyre,mert vannak nagyon profi graffitik is,és rajzok egyaránt.

-Úgysem nyerném meg,ezek csak amatőr alkotások,mások sokkal szebbet csinálnak.

-Na jó,ez nem igaz.Ezek is úgy néznek mi,mint a mesterművek,és látszik,hogy sokat dolgoztál rajta.

-Köszönöm,hogy biztatsz…-hálálkodtam.

-Nekem az a célom,ami neked a legjobb.Tudod,hogy sosem akarok neked rosszat,szóval nyugodtan elhiheted.-mondta-majd rám kacsintott.

A rajzaim nézegetésével elment az idő,ezért mikor ránéztünk az órára,azonnal abbahagytuk azt,amit elkezdtünk,és Ya Ou elment vacsit csinálni,én pedig nekiálltam bepakolni a bőröndömbe,ugyanis holnap hajnalban indul a gépünk a koncertre.Csak a legszükségesebb dolgaimat raktam be,mint pl.:ruhákat(meleget is meg lengét is),cipőt,sminkcuccokat,egy rakat kiegészítőt..És be is telt egy bőrönd.Épp egy másik táskába kezdtem volna pakolni,amikor bejött Ya Ou.

-Jesszus,te hány napra mész?-kérdezte barátom,miközben szemöldökét ráncolta össze.

-2 napra,de miért?

-Minek ennyi cucc?

-Mennyi?Alig pakoltam be valamit.-mutattam a táskámra.

-Ugye abba nem akarsz rámolni?-vont kérdőre,majd felemelte -a még üres –táskát.

-De,mert a másikba már semmi nem fér.

-Na jó,akkor majd én csinálok benne helyet.-jelentette ki szerelmem,majd lehajolt és elkezdte a holmijaimat a bőröndből kiszedni.

-Ez például minek?Kincsem,tél van,meg fogsz fagyni.-mondta,miközben felemelt egy rövidnadrágot.

-Ajj,nem tudom,csak úgy beraktam.

-De akkor ne csodálkozz,ha nem férnek bele a fontos dolgaid.-mondta,és láttam a szemén,hogy jól szórakozik rajtam.

Na,így kipakoltuk az összes ruhám,majd a lengébbeket visszatettem a szekrényembe,a télieket pedig valahogy belegyömöszöltem.Mikor végeztem,ráhuppantam a bőrönd tetejére,majd kifújtam a levegőt.

-Nem igaz,sose gondoltam volna,hogy a csomagolástól el lehet fáradni.-mondtam Ya Ou-nak,aki az egész bénázásom az ajtófélfának dőlve figyelte.

-Ha nem raktál volna be tiszta felesleges cuccokat,akkor most nem kellett volna újrarakodni.

Láttam,ahogy Ya Ou nevetőráncai megrándulnak,majd hozzám lépett,leguggolt,és hátulról átölelt,miközben én még mindig a kofferem tetején gubbasztottam.

-Gyere,menjünk enni-súgta a fülembe,aminek hatására teljesen kirázott a hideg.

Felkeltem eddigi ülőhelyemről,majd összekulcsoltam ujjamat barátoméval,és kimentünk a konyhába.

Amíg én pakoltam a nagy bőröndömbe,addig Ő elkészítette a  vacsoránkat,ami spagetti volt.

-Finom lett!-dicsértem meg szakácsom főztjét.

Hamar befaltuk az ételt,utána pedig lezuhanyoztam,majd Ya Ou vette birtokba a fürdőszobát.

Nagyon fáradt voltam már,így bedőltem az ágyba,és nem vártam meg barátom,mert holnap amúgy is korán kell kelnem.

*Reggel*

A telefonom 3:30-kor csörgött.Álmosan felültem,majd gyorsan kinyomtam az órát,nehogy felébresszem szerelmem.Halkan akartam volna kimenni a konyhába,de a telefonomat véletlenül leejtettem,erre pedig felébredt Ya Ou.

-Már mész is?-kérdezte tőlem,miközben megnézte az időt.

-Ne haragudj,nem akartalak felébreszteni.És még nem megyek,majd olyan fél 5 fele,mert 5-kor indul a gépünk,és a repülőtéren találkozunk Kingával.-mondtam el a tervem.

-Ugyan már,örülök,hogy felkeltem,mert így legalább el tudok Tőled köszönni.Hiányozni fogsz.-felkelt az ágyból,majd magához húzott,és megcsókolt.

-TE is nekem,de csak 2 napig leszek távol.-"vigasztaltam”majd egy gyors szájra puszit adtam Neki.

Nagyon gyorsan elment az idő,így indulnom kellett.

-Na,nekem mennem kell.-köszöntem el Ya Ou-tól.

-Ne ugrasszalak el?Úgy talán gyorsabb.-ajánlotta fel barátom.

-Ha nem gond.

-Na jó,ezt te sem gondoltad komolyan.Mi az,hogy ha nem gond?Miért lenne az?Tudod,hogy érted bármit megtennék.-suttogta fülembe,majd magához húzott.

-Oké-oké.-adtam rövid választ.

Ezután autóba pattantunk,majd a reptér előtt kiszálltam,de előtte még váltottam pár szót Ya Ou-val.

-Nagyon vigyázz magadra,és hívj,ha odaértetek.-„dirigált”barátom.

-TE is vigyázz magadra.És nem ám becsajozol itt nekem!-mondtam mosolyogva.

-Pont én ne?Nem én megyek a kedvenc bandám koncertjére,akik még ráadásul jóképűek is szerinted.Sőt,perfektül beszélsz angolul,úgyhogy meg is fogjátok egymást érteni.-tettetett felháborodást Ya Ou,de arcán láttam megrezdülni nevetőráncait,tehát nem gondolta komolyan.

-Jó,akkor ezt itt zárjuk is le.-mondtam már nevetve.Ya Ou is már szakadt a röhögéstől.

-Itt az ideje,hogy menjek,mert még a végén lekéssük a gépet.Szia.-búcsúzkodtam,majd egy gyors csókot leheltem ajkaira és kipattantam a járműből,majd kiszedtem a csomagtartóból a koffereimet.A téren barátnőmet kezdtem el keresni,akit hamar megláttam.Épp a jegyét ellenőrizték,és gyorsan odafutottam,hogy engem is engedjenek be utána.

Köszöntünk egymásnak,és mivel rendben voltak a jegyeink,így felengedtek minket a repülőre.

-Már annyira izgatott vagyok-kezdte el a beszélgetést Kinga.

-Én is,annyira várom már ezt az egészet.Végre láthatjuk őket élőben-dobódtam fel én is.

Az út további részét végigcsevegtük,majd mikor megérkeztünk,leszálltunk a gépről,és fogtunk egy taxit.