17.rész

.Sziasztok!

Hogy vagytok?Remélem,senki nem betegedett le ebben a rossz időben.Tiszta sötét van egész nap.

Amint látjátok,itt a rész.Ez elég hosszúra sikerült,bár nehezen írtam meg,mert ma egész nap fájt a hasam,és még most is egy kicsit.Nem tudom mi van vele.Na de a blogra visszatérve:lehet,hogy még szombaton megleplek titeket Mikulás alkalmából egy résszel,de ez még nem biztos.Ha nem szombaton,akkor hétfőn érkezik az új rész!

Jó olvasást!

xxKlauxx

A téren barátnőmet kezdtem el keresni,akit hamar megláttam.Épp a jegyét ellenőrizték,és gyorsan odafutottam,hogy engem is engedjenek be utána.

Köszöntünk egymásnak,és mivel rendben voltak a jegyeink,így felengedtek minket a repülőre.

-Már annyira izgatott vagyok-kezdte el a csevegést Kinga.

-Én is,annyira várom már ezt az egészet.Végre láthatjuk őket élőben-dobódtam fel én is.

Az út további részét végig csevegtük,majd amikor megérkeztünk,leszálltunk a gépről,és fogtunk egy taxit.

Amint kiszálltunk a járműből,körbenéztünk.

-Hűűű!-csak ennyit tudtam mondani,és barátnőm sem volt más helyzetben.A szállodánk előtt álltunk,ami valami gyönyörű volt,a környékkel együtt.

Bementünk a portára,ahol elkértük a kulcsokat,majd a cuccainkat felcipeltük az emeletre,és a megfelelő szobába mentünk.Mivel mindketten külön lakosztályt kértünk,ezért mindketten  a saját kis „vackunkba” pakoltunk be.Csak este kezdődik a koncert,addig pedig van még időnk,így én ledőltem a pihe-puha ágyba,és onnan néztem a plafont.Egyébként nem csak a szálloda külseje,de a belseje is káprázatos volt.

Ilyen volt a szobám:

Miután kinézegettem magam,átmentem Kingához,akit hasonlóan elbűvölt az ország,a hotel,és a saját rezidenciája is.

-Na, van még bőven időnk,mit csináljunk?-kérdezte barátnőm.

-Nem tudom,de kint hideg van,úgyhogy ha nem muszáj,akkor ne menjünk ki.De esetleg bekapcsolhatnánk a TV-t.-vetettem fel ötletem.

-Oké-felelte Kinga.Megkerestem a távirányítót,majd valami normális műsort,vagy filmet akartam keresni.Váltogattam a csatornák között,aztán egy akciófilmnél állapodtam meg,és azt kezdtük nézni.Mivel mindketten jól tudunk angolul,ezért nem volt a megértésével sem probléma.

5 óra fele készülődni kezdtünk.Épp a ruháim közt turkáltam,mikor sms-em érkezett.

 

Szia Drágám.Megerkeztetek már?Csak azert kerdem,mert nem hivtal.Milyen ott lenni?

Ó,a fenébe.Megígértem Ya On-nak,hogy felhívom,ha már itt vagyunk,csak annyira lefoglalt az ittlét,hogy el is felejtettem.

"Szia Edesem!Ne haragudj,de annyira lefoglalnak az itteni dolgok,hogy teljesen kiment a fejemből.De itt minden szuper,a szalloda szep,es epp most készulodunk."

Hamarosan jött a válasz.

Semmi gond.Es jo szorakozast.Szeretlek.

Még írtam egy „köszi”-t,meg hogy én is szeretem,majd nekiálltam újra ruha után kutatni.Mivel hideg volt,és nem akartam megfagyni,ezért valami nadrágba gondolkodtam,de barátnőm lebeszélt róla,mondván,hogy úgy is taxival megyünk,és csak pár percig leszünk az utcán,mert a koncert is egy fedett részen lesz.

Még így sem nagyon hallgattam Kingára,de addig győzködött,míg végül felvettem egy térd fölé érő egyberészes,csinos ruhát,majd a hajamat is megcsináltam,és egy kicsit sminkeltem.Annyira elment az idő a ruhaválogatással,hogy csak felkaptam magamra a kabátot,és már indultunk is,de ahogy kiléptünk a hotel ajtaján,azonnal megcsapott az a csípős,esti hideg.

-Na jó,én így nem fogom kibírni,mindjárt jövök.-mondtam barátnőmnek.

-De már így is késésben vagyunk,jó vagy így,csak gyere már.-Mit sem törődve Kinga szavával felszaladtam a lépcsőn,kinyitottam az ajtót,majd az eredeti ruha összeállítást vettem fel fél perc alatt.Közben barátnőm is utánam jött,és a szettemre elismerően bólintott.

-Nem is olyan rossz,egyszerű,de nagyszerű!-dicsérte meg a választott összeállítást.

A tükör elé álltam,és megnéztem benne magam.Egy kicsit elbizonytalanodtam,hogy jó lesz-e ez,mert elég snassz.

-Biztos hogy jó lesz ez?-kérdeztem barátnőmtől.

-Persze,csak menjünk már.De egyébként neked minden jól áll,úgyhogy tök mindegy,hogy miben mész.-mosolygott Kinga.

-Köszi,és mindjárt mehetünk,csak megigazítom a hajam.Mikor végeztünk,Kinga felsóhajtott,majd lerobogtunk a lépcsőn.

Végül én ezt a szettet választottam:

Kinga pedig maradt a szoknyánál:

Amíg mi fent szerencsétlenkedtünk,addig a taxink is megérkezett,amiben a söfőr úgyszintén türelmetlen volt.Mintha nem lenne elég,hogy későn indultunk-az én hibámból-de még ráadásul dugóba is keveredtünk.

-Ezt nem hiszem el!-szitkozódott Kinga.Én megnyugtattam,hogy semmi baj,nekünk úgy is az első sorba szól a jegyünk,szóval nincs gáz.

A helyszínre érve kipattantunk a kocsiból,majd rohantunk az épületbe.Na igen,csak azzal nem számoltunk,hogy őrök állnak,akik nem akartak minket beengedni,mert késtünk.

Én megoldottam a dolgot.Kimagyaráztam magunkat,hogy miért is érkeztünk későn.Igazából nem volt nagy durranás az egész történet,csak annyiból állt,hogy az egyik haverunk magára öntötte a kávéját,és hajszárítóval próbáltuk megszárítani az ingét.Ez sajnos nem sikerült,ezért ő maradt,mi pedig rohantunk ide,de sajnos mégis későn.Nem tudom,hogy ebben mi volt a vicces,de a biztonsági őr,végül beengedett,ezért nem is érdekelt.A helyünkre nem állt senki,de mire áttörtük magunkat a tömegen,addigra elment a koncert első 15 perce…..