20.rész

Sziasztok!

Mint ahogy azt megígértem,elkezdem bepótolni az eddig elmaradt részeket,úgyhogy ma is hoztam egyet.Éééés,ez már a 20.! :) 

Köszönöm szépen az eddigi támogatásotokat,és a sok oldalmegjelenítést.

Tudom,hogy  az előző elég unalmasra sikeredett,ezért ebbe tettem bele egy egy kis veszekedést.Remélem,hogy ez már jobban fog tetszeni,ugyanis nagyon igyekeztem.

Ui:Nyugodtan írjatok megjegyzést,pipáljatok,vagy ha szeretnétek,iratkozzatok fel!

Jó olvasást!

xxKlauxx

-Rendben,de nem sokáig.Viszont én akkor most kimegyek a mosdóba.-Felálltam az asztaltól,de amint felkeltem,nekiütköztem valakibe.Ez a valaki pedig Brad volt.Amint észrevette,hogy én voltam,aki nekiment,hatalmas mosolyra húzta a száját.

-Szia Brad-köszöntem neki.

-Szia Gréta!Ezt a meglepetést.Örülök,hogy összefutottunk.Mizu?

-Öö,én is örülök.Semmi különös,épp megfagytunk….

-Igen,nincs valami meleg,de hát ez a tél.

-Aha igen…DE nekünk most mennünk kell bocsi.-vettem sietősre a figurát és barátnőmet pedig szó szerint felrángattam az asztaltól.

-DE nem úgy volt,hogy még maradunk?-nézett rám Kinga értetlenül.

-Úgy volt,de még a hotelban össze kell pakolnom,úgyhogy sziasztok.Nagyon örültem,hogy el tudtunk menni a koncertre és meg tudtunk titeket ismerni.

-Mi is így vagyunk vele.Remélem,még találkozunk.-kiáltotta utánunk Brad.

-Nem valószínű..-sziszegtem halkan,hogy csak barátnőm és én halljuk,majd újra az utcán voltunk.Sietősen haladtam a szálloda felé,barátnőm alig ért utol.

-Hallod,mi bajod van?Múltkor is elmentünk onnan,ahol ők vannak,és most is.Ez hatalmas lehetőség lett volna.Szerinted minden rajongóval szóba állnak?Mert szerintem nem,ezért mi kiváltságosak voltunk.-kiabált velem Kinga.

Rohanás közben megtorpantam,majd a szemébe néztem.

-Nem,és pont ez az!Ha más fanokkal nem,velünk miért állnak szóba?!Legyen már egy kis eszed!A múltkor elmagyaráztam,hogy Brad belém zúgott,és te is jól elvoltál a dobossal,úgyhogy ennyit erről.-kiabáltam már én is.

-Na és?Egy kis szórakozás neked sem ártana.Ya Ou nem tudná meg.

-Neked teljesen elment az eszed?!Én ilyen miatt nem kockáztatom a kapcsolatom,és sosem lennék képes ezt tenni Ya Ou-val!Te könnyen beszélsz,hisz nincs barátod,de én elveszíthetem azt,akit a legjobban szeretek.-ordítottam.

-Oké,oké nyugodj le.Ne haragudj,csak olyan cukik..

 -Lehet,de egy ilyen kapcsolatba alapból nem jó belemenni,mert úgyis csak kihasználnak.-enyhültem meg egy kicsit.

Az út további részét csendben töltöttünk,és ahogy beértünk a szállásra,felrohantam a szobámba,majd bedőltem az ágyba.Csak azt vettem észre,hogy kitör belőlem a zokogás.Magamhoz szorítottam a párnát,és úgy sírtam pár percig.Aztán egyszer csak kopogásra lettem figyelmes,amitől egy kicsit összerezzentem,mert a hirtelen jött zaj a csend után megijesztett.Letöröltem könnyeimet,majd kitártam az ajtót,ami mögött barátnőmet véltem felfedezni.

-Veled meg mi történt?-kérdezte Kinga,ugyanis rögtön észre vette,hogy sírtam.

-Semmi-próbáltam ennyivel lezárni,de tudtam,hogy nem úszom meg magyarázkodás nélkül.

-Engem nem tudsz átverni.Gréta,16 éve ismerjük egymást,óvoda óta a legjobb barátnők vagyunk.Szerinted ezt beveszem?

-Csak a mai nap…Levontam belőle egy csomó tanulságot..De tényleg semmi,csak most jött rajtam ki az eddigi stressz,ami ezen a héten felhalmozódott..-válaszoltam.

-Ó értem..akarsz róla beszélni?

-Most inkább nem,ne haragudj.-hagytam inkább annyiban a témát,barátnőm pedig csak megértően bólintott,majd megölelt.

-Ha esetleg mégis,a szobámban megtalálsz..-mondta,majd kisétált az ajtón,én pedig ott maradtam egyedül.

Nem,most nem szabadna szenvednem,hisz nem történt semmi komoly,és nem ronthatom el Kinga napját azzal,hogy én itt bőgök,miközben sétálhatnánk is.Így hát gyorsan felvettem valami béleltebb ruhát,nehogy megfázzak,majd összeszedtem magam,és egy kis sminket vittem fel arcomra.Felhúztam a meleg csizmám is,majd megkerestem barátnőm szobaajtaját,és bekopogtam.Mintha érezte volna,hogy átmegyek,azonnal nyílt a fa szerkezet.

Mondtam neki,hogy összekaptam magam,úgyhogy ha van kedve,akkor elmehetünk mégis várost nézni.Ő is feldobódott ettől,és már indulni akart,de megállítottam,ugyanis elég lenge öltözetben volt,úgyhogy megvártam,míg átveszi,majd lerobogtunk a lépcsőn és kiértünk a csípő hidegbe,ami így nem is tűnt annyira hűvösnek.

Úgy döntöttünk,hogy pár utcát megnézünk,majd pedig azt az ötletet adtam,hogy menjünk el a vidámparkba,hisz azt mondják,hogy itt van a legjobb hely a szórakozásra.Barátnőm persze tapsikolva beleegyezett.Igen,néha olyan,mintha még mindig tinik lennénk,és ugrálva egymás nyakába borulunk ilyenkor.De ez van,majd egy idő után kinövünk belőle.

Mikor már eléggé sok mindent láttunk,taxi segítségével eljutottunk a vidámparkig.Kifizettem gyorsan az útiköltséget,majd kiszálltunk a sárga járműből.

A pénztárnál elég sokan álltak,így mi is nehezen kerültünk sorra.Mikor mi következtünk,megvettem a jegyeinket,majd tanakodni kezdtünk,hogy hova menjünk először.

-Óriáskerék!-vágtuk rá egyszerre.Igen,mindkettőnknek ez a kedvence,úgyhogy odarohantunk,és gyorsan beültünk abba a fedett kis cuccba,majd indult is a masina.Ekkora óriáskeréken,mint ez,még soha nem öltem.Olyan magasra felvitt,és mivel nem ment gyorsan,készítettem pár képet a városról,hisz az egészet be lehetett látni.És így,hogy már sötét volt,még szebbnek látszódott a táj.

Amint leszálltunk,az óriáskerékről is készítettem egy fotót,ugyanis ez is gyönyörű látványt tárt elénk.Ki volt világítva úgy,mint az egész város,főleg karácsony után.

Néhány helyre még felültünk,majd indultunk is vissza a hotelba,mert holnap már hajnali 4-kor a repülőn fogunk ülni,és még össze kell rámolni a dolgainkat.

A szállásra beérve mindketten mentünk a saját dolgunkra.Barátnőm is elkezdett pakolni,és én is sietősen összedobáltam a ruháimat,és beleraktam a bőröndbe.Körbenéztem,hogy minden a helyén van-e,majd letusoltam és ágyba bújtam,hogy ha csak egy kicsit is,de tudjak pihenni...