With you: 2014

2014. december 30., kedd

20.rész

Sziasztok!

Mint ahogy azt megígértem,elkezdem bepótolni az eddig elmaradt részeket,úgyhogy ma is hoztam egyet.Éééés,ez már a 20.! :)

Köszönöm szépen az eddigi támogatásotokat,és a sok oldalmegjelenítést.

Tudom,hogy az előző elég unalmasra sikeredett,ezért ebbe tettem bele egy egy kis veszekedést.Remélem,hogy ez már jobban fog tetszeni,ugyanis nagyon igyekeztem.

Ui:Nyugodtan írjatok megjegyzést,pipáljatok,vagy ha szeretnétek,iratkozzatok fel!

Jó olvasást!

xxKlauxx

-Rendben,de nem sokáig.Viszont én akkor most kimegyek a mosdóba.-Felálltam az asztaltól,de amint felkeltem,nekiütköztem valakibe.Ez a valaki pedig Brad volt.Amint észrevette,hogy én voltam,aki nekiment,hatalmas mosolyra húzta a száját.

-Szia Brad-köszöntem neki.

-Szia Gréta!Ezt a meglepetést.Örülök,hogy összefutottunk.Mizu?

-Öö,én is örülök.Semmi különös,épp megfagytunk….

-Igen,nincs valami meleg,de hát ez a tél.

-Aha igen…DE nekünk most mennünk kell bocsi.-vettem sietősre a figurát és barátnőmet pedig szó szerint felrángattam az asztaltól.

-DE nem úgy volt,hogy még maradunk?-nézett rám Kinga értetlenül.

-Úgy volt,de még a hotelban össze kell pakolnom,úgyhogy sziasztok.Nagyon örültem,hogy el tudtunk menni a koncertre és meg tudtunk titeket ismerni.

-Mi is így vagyunk vele.Remélem,még találkozunk.-kiáltotta utánunk Brad.

-Nem valószínű..-sziszegtem halkan,hogy csak barátnőm és én halljuk,majd újra az utcán voltunk.Sietősen haladtam a szálloda felé,barátnőm alig ért utol.

-Hallod,mi bajod van?Múltkor is elmentünk onnan,ahol ők vannak,és most is.Ez hatalmas lehetőség lett volna.Szerinted minden rajongóval szóba állnak?Mert szerintem nem,ezért mi kiváltságosak voltunk.-kiabált velem Kinga.

Rohanás közben megtorpantam,majd a szemébe néztem.

-Nem,és pont ez az!Ha más fanokkal nem,velünk miért állnak szóba?!Legyen már egy kis eszed!A múltkor elmagyaráztam,hogy Brad belém zúgott,és te is jól elvoltál a dobossal,úgyhogy ennyit erről.-kiabáltam már én is.

-Na és?Egy kis szórakozás neked sem ártana.Ya Ou nem tudná meg.

-Neked teljesen elment az eszed?!Én ilyen miatt nem kockáztatom a kapcsolatom,és sosem lennék képes ezt tenni Ya Ou-val!Te könnyen beszélsz,hisz nincs barátod,de én elveszíthetem azt,akit a legjobban szeretek.-ordítottam.

-Oké,oké nyugodj le.Ne haragudj,csak olyan cukik..

-Lehet,de egy ilyen kapcsolatba alapból nem jó belemenni,mert úgyis csak kihasználnak.-enyhültem meg egy kicsit.

Az út további részét csendben töltöttünk,és ahogy beértünk a szállásra,felrohantam a szobámba,majd bedőltem az ágyba.Csak azt vettem észre,hogy kitör belőlem a zokogás.Magamhoz szorítottam a párnát,és úgy sírtam pár percig.Aztán egyszer csak kopogásra lettem figyelmes,amitől egy kicsit összerezzentem,mert a hirtelen jött zaj a csend után megijesztett.Letöröltem könnyeimet,majd kitártam az ajtót,ami mögött barátnőmet véltem felfedezni.

-Veled meg mi történt?-kérdezte Kinga,ugyanis rögtön észre vette,hogy sírtam.

-Semmi-próbáltam ennyivel lezárni,de tudtam,hogy nem úszom meg magyarázkodás nélkül.

-Engem nem tudsz átverni.Gréta,16 éve ismerjük egymást,óvoda óta a legjobb barátnők vagyunk.Szerinted ezt beveszem?

-Csak a mai nap…Levontam belőle egy csomó tanulságot..De tényleg semmi,csak most jött rajtam ki az eddigi stressz,ami ezen a héten felhalmozódott..-válaszoltam.

-Ó értem..akarsz róla beszélni?

-Most inkább nem,ne haragudj.-hagytam inkább annyiban a témát,barátnőm pedig csak megértően bólintott,majd megölelt.

-Ha esetleg mégis,a szobámban megtalálsz..-mondta,majd kisétált az ajtón,én pedig ott maradtam egyedül.

Nem,most nem szabadna szenvednem,hisz nem történt semmi komoly,és nem ronthatom el Kinga napját azzal,hogy én itt bőgök,miközben sétálhatnánk is.Így hát gyorsan felvettem valami béleltebb ruhát,nehogy megfázzak,majd összeszedtem magam,és egy kis sminket vittem fel arcomra.Felhúztam a meleg csizmám is,majd megkerestem barátnőm szobaajtaját,és bekopogtam.Mintha érezte volna,hogy átmegyek,azonnal nyílt a fa szerkezet.

Mondtam neki,hogy összekaptam magam,úgyhogy ha van kedve,akkor elmehetünk mégis várost nézni.Ő is feldobódott ettől,és már indulni akart,de megállítottam,ugyanis elég lenge öltözetben volt,úgyhogy megvártam,míg átveszi,majd lerobogtunk a lépcsőn és kiértünk a csípő hidegbe,ami így nem is tűnt annyira hűvösnek.

Úgy döntöttünk,hogy pár utcát megnézünk,majd pedig azt az ötletet adtam,hogy menjünk el a vidámparkba,hisz azt mondják,hogy itt van a legjobb hely a szórakozásra.Barátnőm persze tapsikolva beleegyezett.Igen,néha olyan,mintha még mindig tinik lennénk,és ugrálva egymás nyakába borulunk ilyenkor.De ez van,majd egy idő után kinövünk belőle.

Mikor már eléggé sok mindent láttunk,taxi segítségével eljutottunk a vidámparkig.Kifizettem gyorsan az útiköltséget,majd kiszálltunk a sárga járműből.

A pénztárnál elég sokan álltak,így mi is nehezen kerültünk sorra.Mikor mi következtünk,megvettem a jegyeinket,majd tanakodni kezdtünk,hogy hova menjünk először.

-Óriáskerék!-vágtuk rá egyszerre.Igen,mindkettőnknek ez a kedvence,úgyhogy odarohantunk,és gyorsan beültünk abba a fedett kis cuccba,majd indult is a masina.Ekkora óriáskeréken,mint ez,még soha nem öltem.Olyan magasra felvitt,és mivel nem ment gyorsan,készítettem pár képet a városról,hisz az egészet be lehetett látni.És így,hogy már sötét volt,még szebbnek látszódott a táj.

Amint leszálltunk,az óriáskerékről is készítettem egy fotót,ugyanis ez is gyönyörű látványt tárt elénk.Ki volt világítva úgy,mint az egész város,főleg karácsony után.

Néhány helyre még felültünk,majd indultunk is vissza a hotelba,mert holnap már hajnali 4-kor a repülőn fogunk ülni,és még össze kell rámolni a dolgainkat.

A szállásra beérve mindketten mentünk a saját dolgunkra.Barátnőm is elkezdett pakolni,és én is sietősen összedobáltam a ruháimat,és beleraktam a bőröndbe.Körbenéztem,hogy minden a helyén van-e,majd letusoltam és ágyba bújtam,hogy ha csak egy kicsit is,de tudjak pihenni...

2014. december 28., vasárnap

19.rész

Sziasztok!

Ne haragudjatok,hogy ennyit késtem a résszel,de nem igazán volt időm,meg nem is voltam itthon.Viszont most azon vagyok,hogy bepótoljam a kimaradásaimat.

Egyébként hogy telt a karácsonyotok?Remélem,hogy mindenki degeszre ette magát.Én azt tettem,úgyhogy lassan újrakezdem a fogyókúrát.na de ilyen a karácsony...Az mindig plusz kilókat hoz,de ne is törődjetek vele.

Nálatok esik már a hó?Itt már 2 napja! :)

Jó olvasást!

xxKlauxx

-Szia Szerelmem.Én nagyon jól aludtam,kb.akkor sem ébredtem volna fel,ha mellettem ágyút robbantanak.-nevettem.-A koncert pedig nagyon jó volt,lett képem meg aláírásom,aztán beszélgettünk velük,meg minden.DE majd otthon elmesélem.-mondtam egy szuszra.

-Hú,akkor gondolom jól érzed magad.De nekem már nagyon hiányzol.

-Igen,nagyon jó itt lenni.Te is nagyon-nagyon hiányzol.Alig várom,hogy újra lássalak.

Miután letettem a telefont,újra lementem,de ezúttal a portára,és ott vártam barátnőmet,hogy el tudjunk már indulni.

-Végre hogy itt vagy.Azt hittem,hogy már nem is akarsz jönni.-szidtam le,ugyanis a megbeszélt időpont után negyed órával érkezett csak.Addig elmentem a büfébe és vettem 2 kólát.

-Bocsi,le ne harapd a fejem.Történt valami?Olyan fura vagy.

-Nem semmi,én kérek bocsánatot..Csak sokat kellett rád várni.DE nem gond.Amúgy tessék,vettem neked kólát.-mondtam,majd átnyújtottam a palackot.

-Na,mert te aztán mindig elkészülsz időben,mi?-kacsintott.-Ú,köszi az innivalót.

Kimentünk a hotelből a zord,decemberi hidegbe.Még jó,hogy vettem fel egy meleg kabátot és alá egy pulcsit.

-Hallod,nagyon hideg van.-panaszkodott barátnőm.-Nem megyünk vissza a szállásra?

-Azt nem csodálom,ha nincs meleged.Felöltözhettél volna egy kicsit bundásabb cuccokba is.-Na igen,Kinga olyan,hogy ő inkább megfagy,de semmi sportosat,vagy kényelmeset nem hajlandó felvenni.Elmondása szerint ami meleg,vagy nem fáj(itt a körömcipőre gondolok)az nem csinos.

-Naa,hagyjál már.-lökött meg,de közben mosolygott.-Tudod,hogy milyen vagyok.

-Igen.tudom.De van egy ötletem.nem megyünk vissza,viszont hogy ne fázz meg,elmegyünk egy kávézóba.Így oké?De utána,ha felmelegedtél,tovább indulunk.-alkudoztam.

-Rendben van.-egyezett bele.

Kerestünk egy kávézót,majd leültünk egy asztalhoz.Megnéztük a kínálatot,de annyi fajta kávé,meg kapucsínó volt,hogy nem tudtam választani.

-Te mit iszol?-kérdeztem barátnőmet,hátha ad valami jó tippet.

-Gőzöm sincs,mindegyik olyan jól hangzik.

Jó,lehet hogy ez gyerekes,de kiszámoltam,mert nem tudtam dönteni a karamellás,és a mandulás kávé között.Végül az utóbbi győzött.

-Megvan,enyém a mandulás!-stoppoltam le rögtön.

-Oké,én pedig csokis kávét kérek.-Csak bólintottam,majd elmentem leadni a rendelést.

Pár perc múlva már ki is hozták a kért italokat.

Miközben a barna folyadékot kortyolgattuk,beszélgetni kezdtünk.

-És hogy van Ya Ou?Jól megvagytok?-faggatott Kinga.

-Teljes mértékben.Annyira megértő,és annyira szeretem.-áradoztam hasonló gondolatokkal.-És neked hogy alakul a kapcsolatod Szikivel?

-Hát ugye láttad,hogy a múltkor elég jól megvoltunk,de ennyi.Azóta nem hívott,nem írt…Mintha elnyelte volna a föld-szomorodott el.

-Ha hazaértünk,beszélek majd vele.Megkérdezem,hogy mit akar tőled,mert nem fogom hagyni,hogy játsszon veled!

-Nem muszáj,majd elmegyek megint egy próbára,és utána megbeszélem vele a dolgokat.

-Ahogy gondolod-válaszoltam.

A csevegésünket telefonom csörgése zavarta meg.A kijelzőn anyu neve villogott.

-Bocsi,anya hív,muszáj felvennem-magyarázkodtam barátnőmnek.Megértően bólintott,majd a székről felálltam és arrébb sétáltam.

-Szia anyu-köszöntem.

-Szia kislányom.Hogy vagy?Régen hallottam felőled.Hogy van Ya Ou?Mikor ismerhetem meg?-ilyen,és ehhez hasonló kérdésekkel halmozott el,és azt sem tudtam,hogy melyikre válaszoljak,így hát szép sorjában az összesre reagáltam.

-Szóval először is,köszönöm én jól vagyok.És te?Másodszor pedig épp Angliában töltök pár napot Kingával,mert koncerten voltunk.És mielőtt kérdeznéd nem,Ya Ou nem jött velünk,mert próbájuk van,meg ez volt az ajándékom.Harmadszorra,Ya Ou jól van,épp reggel beszéltem vele.És végül negyedszer,nem tudom,hogy mikor megyünk majd át.Terveztük már,de vagy én nem érek rá,vagy Ya Ou,de ha hazamentem,akkor megbeszélem vele.-daráltam le egy szuszra a mondandómat.

-Én is megvagyok.Örülök,hogy végre sikerült elszakadnod a suliból,ha csak egy kis időre is,és kihasználod a lehetőséget,hogy elmenj Kingával kikapcsolódni.Jól tettétek.Mikor indultok vissza?

-Hát holnap kora reggel megy a gépünk.na de én most leteszem,mert közben itt ülünk egy kávézóban,és beszélgetünk.Szia,puszi.

-Vigyázzatok magatokra,és hívj,ha haza értél.Szia,puszi.

Miután lerendeztem a csevegésünket,visszaültem az asztalhoz.

-Jó sok megbeszélni valótok volt anyuddal.-képedt el barátnőm.

-Hát igen,csak úgy záporozta a kérdéseit.De azért örülök,hogy felhívott és tudtam vele pár szót váltani.-ecseteltem.-Hú,de lassan indulni kéne.

-Muszáj?Olyan jó itt.Majd sétálunk délután.Légysziii-erre a kérésre sajnos nem mondhattam nemet,így maradtunk még egy picit.

-Szia Brad-köszöntem neki.

-Szia Gréta!Ezt a meglepetést.Örülök,hogy összefutottunk.Mizu?

-Öö,én is örülök.Semmi különös,épp megfagytunk….

2014. december 6., szombat

18.rész

Sziasztok!

Legelőször is mindenkinek boldog Mikulást!És mivel megígértem,hogy ma kivételesen,Miki alkalmából hozok részt,így itt is van.

Ja,és ne haragudjatok,ha mostanában csúszni fogok a részekkel,de nagyon sok programom van.Ma pl.reggel fél 8-ra mentem rokonomhoz,aki segít felkészíteni a felvételire.Utána rögtön rohantam táncra,majd mikor hazaértem,megírtam egy fogalmazást,tanultam fizikára,végül pedig megírtam a részt.Szóval kb.pont annyi időm van,hogy levegőt tudjak venni.Szóval teljesen el vagyok havazva,de a blogom sem akarom elhanyagolni,úgyhogy próbálok erre is figyelni.

További szép napot!

Jó olvasást! :)

xxKlauxx

Igazából nem volt nagy durranás az egész történet,csak annyiból állt,hogy az egyik haverunk magára öntötte a kávéját,és hajszárítóval próbáltuk megszárítani a blúzát.Ez sajnos nem sikerült,ezért ő maradt,mi pedig rohantunk ide,de sajnos mégis későn.Nem tudom,hogy ebben mi volt a vicces,de a biztonsági őr,végül beengedett,ezért nem is érdekelt.A helyünkre nem állt senki,de mire áttörtük magunkat a tömegen,addigra elment a koncert első 15 perce…..

Körbenéztem,és láttam,hogy mindenki kiöltözött,csak én voltam ilyen visszafogott.Utána már el is felejtettük az egészet,és boldogan csápoltunk és énekeltünk torkunk szakadtából.Szerencsére kordon nem volt,úgyhogy egy köpésnyire álltak tőlünk a srácok.Az énekes többször a színpad szélére jött,amire mindenki elkezdett sikítozni.Bradley mindig rámutatott valakire,vagy éppen rákacsintott.Egyszer mi voltunk azok a szerencsések,akiket kinézett magának.

Amint lejátszották az utolsó számot is,a Vip-sek,azaz mi is ott maradtunk,és mindenki beszélhetett egy kicsit a fiúkkal.Nem voltunk sokan,úgyhogy hamar sorra kerültünk,bár mi voltunk az utolsók.A többiek már mind elmentek,úgyhogy nekünk elég időnk volt.Az első az volt,hogy közös képet kértünk,a második pedig aláírás.Észrevettem,hogy Brad állandóan nézett,akkor is,mikor épp Connor-ral beszéltem,ő pedig Kingával.Nem különösebben foglalkoztam vele,ugyanis nem nagyon tudott érdekelni.

/Innentől kezdve magyarul írom a párbeszédeket/

-Nagyon jók voltatok,megérte eljönni!-kezdeményeztem a beszélgetést.

-Köszönjük,és azt is,hogy eljöttetek.Egyébként nagyon csinos vagy.-nézett rám Bradley.

-Köszi,de én nem öltöztem úgy ki,mint a többiek,úgyhogy…

-Pont ezért..neked ez is nagyon jól áll!-szakított félbe,majd rám kacsintott.-Megtudhatnám a neved?

-Gréta vagyok-mutatkoztam be.

-Szép neved van.Én pedig Bradley Simpson-ezen mindketten elkezdtünk nevetni.

Mikor félrepillantottam,úgy láttam,hogy Kinga meg James nagyon jól kijönnek egymással.

-Meddig maradtok?-kérdezte Brad.

-Még holnap itt leszünk,aztán megyünk haza,mert nekem suli és Kingát is várják az otthoni dolgok.-ecseteltem.

Ezután inkább elköszöntem a srácoktól,majd Kingát magammal húztam,mielőtt tovább fajultak volna a dolgok barátnőm és a gitáros között.

-Naa,ezt most miért kellett?Sose lesz még egy ilyen lehetőségünk.-puffogott Kinga.

-Lehet,hogy nem lesz,de jobb is így.

-Mi?Most meg mi bajod van?-förmedt rám.

-Kinga,tökre ránk vannak állva.Nem kockáztatok.

-És az miért baj?Milyen jó lenne,ha mondjuk velük járnánk-áradozott barátnőm.

-Na,nekem ott van Ya Ou,én csak őt szeretem,nekem egyik sem kellene.Kizárólag csak a hangjuk miatt kedvelem őket.Meg egyébként is,mi van Szikivel?Neked ő tetszik,vagy nem?’’vontam kérdőre” Kingát.

-Aha,csak a hangjukért,mi?-gúnyolódott.-Hééé,nem is igaz,ezt meg honnan veszed?-kérdezte,de arca mindent elárult.

-Igen,csak azért.És talán onnan veszem,hogy a legjobb barátnőm vagy,és jobban ismerlek,mint magamat.Engem nem tudsz átverni,szerelmes vagy Szikibe.-cukkoltam Kingát,miközben vidáman a szálloda felé baktattunk.

-Jó,igen tényleg.De akkor is…Ne szekálj vele kérlek.

A hazaút közben legtöbbször a srácokról beszéltünk.Mármint nem a Vamps-ról,hanem a mi srácainkról.Oké,ez így most furán hangzik,de nekem Sziki is és Bence olyanok,mintha a testvéreim lennének.Rájuk is mindig számíthatok.

Ahogy beértünk a hotelbe,felmentünk a szobáinkba.Magamra zártam az ajtót,majd bágyadtan a fürdőbe mentem,ahol gyorsan letusoltam,majd bedőltem a párnák közé,és azonnal elnyomott az álom.

Reggel 10-kor ébredtem fel,majd kikászálódtam az ágyból,és kezdtem valamit a hajammal.Ruhát is találtam magamnak,amit álmosan felvettem.Ma a városban fogunk csatangolni,úgyhogy egy kicsit csinosabban öltöztem.Egy fekete csőnadrág,egy kék ujjatlan és egy ehhez hasonló színű cipő,majd egy blézer került rám.

Miután elvégeztem reggeli tevékenységeimet,lecsattogtam abba a terembe,ahol a reggelit kínálták.A helyiségbe belépve finom illatok terjengtek.Körbenéztem,és láttam,hogy barátnőm már elfoglalt egy asztalt,úgyhogy odamentem hozzá,és jó reggelt kívántam neki,majd választottam magamnak valami kaját a svédasztalról.Nagyon nehéz volt eldönteni,hogy mit is egyek,mert minden étel nagyon jól nézett ki.Végül,mivel nem tudtam választani,így maradtam a sima müzlinél tejjel.

-Azta,azt mind meg akarod enni?Basszus Gréta,a madár is többet eszik nálad.-mondta Kinga.

-Nem tudtam dönteni,így a legegyszerűbb választásnál maradtam.Meg amúgy sem szoktam sokat enni,de azt úgy is tudod.

Barátnőm csak a fejét rázta,majd nekiláttam a reggelimnek.Miután megettem azt a ’’rengeteg” ételt,felmentem a szobámba megkeresni a telóm,hogy fel tudjam hívni barátom.

Pár csengetés után fel is vette:

-Szia Kicsim!Jó reggelt!Hogy aludtál?Milyen volt a koncert?Mesélj el mindent.-halmozott el kérdésekkel.

-Hú,akkor gondolom jól érzed magad.De nekem már nagyon hiányzol.

-Igen,nagyon jó itt lenni.Te is nagyon-nagyon hiányzol.Alig várom,hogy újra lássalak.

2014. december 3., szerda

17.rész

.Sziasztok!

Hogy vagytok?Remélem,senki nem betegedett le ebben a rossz időben.Tiszta sötét van egész nap.

Amint látjátok,itt a rész.Ez elég hosszúra sikerült,bár nehezen írtam meg,mert ma egész nap fájt a hasam,és még most is egy kicsit.Nem tudom mi van vele.Na de a blogra visszatérve:lehet,hogy még szombaton megleplek titeket Mikulás alkalmából egy résszel,de ez még nem biztos.Ha nem szombaton,akkor hétfőn érkezik az új rész!

Jó olvasást!

xxKlauxx

A téren barátnőmet kezdtem el keresni,akit hamar megláttam.Épp a jegyét ellenőrizték,és gyorsan odafutottam,hogy engem is engedjenek be utána.

Köszöntünk egymásnak,és mivel rendben voltak a jegyeink,így felengedtek minket a repülőre.

-Már annyira izgatott vagyok-kezdte el a csevegést Kinga.

-Én is,annyira várom már ezt az egészet.Végre láthatjuk őket élőben-dobódtam fel én is.

Az út további részét végig csevegtük,majd amikor megérkeztünk,leszálltunk a gépről,és fogtunk egy taxit.

Amint kiszálltunk a járműből,körbenéztünk.

-Hűűű!-csak ennyit tudtam mondani,és barátnőm sem volt más helyzetben.A szállodánk előtt álltunk,ami valami gyönyörű volt,a környékkel együtt.

Bementünk a portára,ahol elkértük a kulcsokat,majd a cuccainkat felcipeltük az emeletre,és a megfelelő szobába mentünk.Mivel mindketten külön lakosztályt kértünk,ezért mindketten a saját kis „vackunkba” pakoltunk be.Csak este kezdődik a koncert,addig pedig van még időnk,így én ledőltem a pihe-puha ágyba,és onnan néztem a plafont.Egyébként nem csak a szálloda külseje,de a belseje is káprázatos volt.

Ilyen volt a szobám:

Miután kinézegettem magam,átmentem Kingához,akit hasonlóan elbűvölt az ország,a hotel,és a saját rezidenciája is.

-Na, van még bőven időnk,mit csináljunk?-kérdezte barátnőm.

-Nem tudom,de kint hideg van,úgyhogy ha nem muszáj,akkor ne menjünk ki.De esetleg bekapcsolhatnánk a TV-t.-vetettem fel ötletem.

-Oké-felelte Kinga.Megkerestem a távirányítót,majd valami normális műsort,vagy filmet akartam keresni.Váltogattam a csatornák között,aztán egy akciófilmnél állapodtam meg,és azt kezdtük nézni.Mivel mindketten jól tudunk angolul,ezért nem volt a megértésével sem probléma.

5 óra fele készülődni kezdtünk.Épp a ruháim közt turkáltam,mikor sms-em érkezett.

~~Szia~~ Drágám.Megerkeztetek már?Csak azert kerdem,mert nem hivtal.Milyen ott lenni?

Ó,a fenébe.Megígértem Ya On-nak,hogy felhívom,ha már itt vagyunk,csak annyira lefoglalt az ittlét,hogy el is felejtettem.

"Szia Edesem!Ne haragudj,de annyira lefoglalnak az itteni dolgok,hogy teljesen kiment a fejemből.De itt minden szuper,a szalloda szep,es epp most készulodunk."

Hamarosan jött a válasz.

Semmi gond.Es jo szorakozast.Szeretlek.

Még írtam egy „köszi”-t,meg hogy én is szeretem,majd nekiálltam újra ruha után kutatni.Mivel hideg volt,és nem akartam megfagyni,ezért valami nadrágba gondolkodtam,de barátnőm lebeszélt róla,mondván,hogy úgy is taxival megyünk,és csak pár percig leszünk az utcán,mert a koncert is egy fedett részen lesz.

Még így sem nagyon hallgattam Kingára,de addig győzködött,míg végül felvettem egy térd fölé érő egyberészes,csinos ruhát,majd a hajamat is megcsináltam,és egy kicsit sminkeltem.Annyira elment az idő a ruhaválogatással,hogy csak felkaptam magamra a kabátot,és már indultunk is,de ahogy kiléptünk a hotel ajtaján,azonnal megcsapott az a csípős,esti hideg.

-Na jó,én így nem fogom kibírni,mindjárt jövök.-mondtam barátnőmnek.

-De már így is késésben vagyunk,jó vagy így,csak gyere már.-Mit sem törődve Kinga szavával felszaladtam a lépcsőn,kinyitottam az ajtót,majd az eredeti ruha összeállítást vettem fel fél perc alatt.Közben barátnőm is utánam jött,és a szettemre elismerően bólintott.

-Nem is olyan rossz,egyszerű,de nagyszerű!-dicsérte meg a választott összeállítást.

A tükör elé álltam,és megnéztem benne magam.Egy kicsit elbizonytalanodtam,hogy jó lesz-e ez,mert elég snassz.

-Biztos hogy jó lesz ez?-kérdeztem barátnőmtől.

-Persze,csak menjünk már.De egyébként neked minden jól áll,úgyhogy tök mindegy,hogy miben mész.-mosolygott Kinga.

-Köszi,és mindjárt mehetünk,csak megigazítom a hajam.Mikor végeztünk,Kinga felsóhajtott,majd lerobogtunk a lépcsőn.

Végül én ezt a szettet választottam:

Kinga pedig maradt a szoknyánál:

Amíg mi fent szerencsétlenkedtünk,addig a taxink is megérkezett,amiben a söfőr úgyszintén türelmetlen volt.Mintha nem lenne elég,hogy későn indultunk-az én hibámból-de még ráadásul dugóba is keveredtünk.

-Ezt nem hiszem el!-szitkozódott Kinga.Én megnyugtattam,hogy semmi baj,nekünk úgy is az első sorba szól a jegyünk,szóval nincs gáz.

A helyszínre érve kipattantunk a kocsiból,majd rohantunk az épületbe.Na igen,csak azzal nem számoltunk,hogy őrök állnak,akik nem akartak minket beengedni,mert késtünk.

Én megoldottam a dolgot.Kimagyaráztam magunkat,hogy miért is érkeztünk későn.Igazából nem volt nagy durranás az egész történet,csak annyiból állt,hogy az egyik haverunk magára öntötte a kávéját,és hajszárítóval próbáltuk megszárítani az ingét.Ez sajnos nem sikerült,ezért ő maradt,mi pedig rohantunk ide,de sajnos mégis későn.Nem tudom,hogy ebben mi volt a vicces,de a biztonsági őr,végül beengedett,ezért nem is érdekelt.A helyünkre nem állt senki,de mire áttörtük magunkat a tömegen,addigra elment a koncert első 15 perce…..

2014. december 1., hétfő

16.rész

Sziasztok!
Ezer bocs,hogy eddig nem hoztam részt,de nem voltam otthon,sőt,suliban se.Szüleimmel elmentünk kikapcsolódni,de most itt a következő fejezet.
Nem lett valami izgi,meg van benne pár szóismétlés,de most írtam meg,és már tiszta fáradt vagyok,gondolkodni sem nagyon tudok,úgyhogy nagyon izgalmas sem jutott az eszembe,de ígérem,hogy a következő az izgalmas lesz.
xxKlauxx

-Ezeket be kéne küldeni egy versenyre,mert vannak nagyon profi graffitik is,és rajzok egyaránt.

-Úgysem nyerném meg,ezek csak amatőr alkotások,mások sokkal szebbet csinálnak.

-Na jó,ez nem igaz.Ezek is úgy néznek mi,mint a mesterművek,és látszik,hogy sokat dolgoztál rajta.

-Köszönöm,hogy biztatsz…-hálálkodtam.

-Nekem az a célom,ami neked a legjobb.Tudod,hogy sosem akarok neked rosszat,szóval nyugodtan elhiheted.-mondta-majd rám kacsintott.

A rajzaim nézegetésével elment az idő,ezért mikor ránéztünk az órára,azonnal abbahagytuk azt,amit elkezdtünk,és Ya Ou elment vacsit csinálni,én pedig nekiálltam bepakolni a bőröndömbe,ugyanis holnap hajnalban indul a gépünk a koncertre.Csak a legszükségesebb dolgaimat raktam be,mint pl.:ruhákat(meleget is meg lengét is),cipőt,sminkcuccokat,egy rakat kiegészítőt..És be is telt egy bőrönd.Épp egy másik táskába kezdtem volna pakolni,amikor bejött Ya Ou.

-Jesszus,te hány napra mész?-kérdezte barátom,miközben szemöldökét ráncolta össze.

-2 napra,de miért?

-Minek ennyi cucc?

-Mennyi?Alig pakoltam be valamit.-mutattam a táskámra.

-Ugye abba nem akarsz rámolni?-vont kérdőre,majd felemelte -a még üres –táskát.

-De,mert a másikba már semmi nem fér.

-Na jó,akkor majd én csinálok benne helyet.-jelentette ki szerelmem,majd lehajolt és elkezdte a holmijaimat a bőröndből kiszedni.

-Ez például minek?Kincsem,tél van,meg fogsz fagyni.-mondta,miközben felemelt egy rövidnadrágot.

-Ajj,nem tudom,csak úgy beraktam.

-De akkor ne csodálkozz,ha nem férnek bele a fontos dolgaid.-mondta,és láttam a szemén,hogy jól szórakozik rajtam.

Na,így kipakoltuk az összes ruhám,majd a lengébbeket visszatettem a szekrényembe,a télieket pedig valahogy belegyömöszöltem.Mikor végeztem,ráhuppantam a bőrönd tetejére,majd kifújtam a levegőt.

-Nem igaz,sose gondoltam volna,hogy a csomagolástól el lehet fáradni.-mondtam Ya Ou-nak,aki az egész bénázásom az ajtófélfának dőlve figyelte.

-Ha nem raktál volna be tiszta felesleges cuccokat,akkor most nem kellett volna újrarakodni.

Láttam,ahogy Ya Ou nevetőráncai megrándulnak,majd hozzám lépett,leguggolt,és hátulról átölelt,miközben én még mindig a kofferem tetején gubbasztottam.

-Gyere,menjünk enni-súgta a fülembe,aminek hatására teljesen kirázott a hideg.

Felkeltem eddigi ülőhelyemről,majd összekulcsoltam ujjamat barátoméval,és kimentünk a konyhába.

Amíg én pakoltam a nagy bőröndömbe,addig Ő elkészítette a vacsoránkat,ami spagetti volt.

-Finom lett!-dicsértem meg szakácsom főztjét.

Hamar befaltuk az ételt,utána pedig lezuhanyoztam,majd Ya Ou vette birtokba a fürdőszobát.

Nagyon fáradt voltam már,így bedőltem az ágyba,és nem vártam meg barátom,mert holnap amúgy is korán kell kelnem.

*Reggel*

A telefonom 3:30-kor csörgött.Álmosan felültem,majd gyorsan kinyomtam az órát,nehogy felébresszem szerelmem.Halkan akartam volna kimenni a konyhába,de a telefonomat véletlenül leejtettem,erre pedig felébredt Ya Ou.

-Már mész is?-kérdezte tőlem,miközben megnézte az időt.

-Ne haragudj,nem akartalak felébreszteni.És még nem megyek,majd olyan fél 5 fele,mert 5-kor indul a gépünk,és a repülőtéren találkozunk Kingával.-mondtam el a tervem.

-Ugyan már,örülök,hogy felkeltem,mert így legalább el tudok Tőled köszönni.Hiányozni fogsz.-felkelt az ágyból,majd magához húzott,és megcsókolt.

-TE is nekem,de csak 2 napig leszek távol.-"vigasztaltam”majd egy gyors szájra puszit adtam Neki.

Nagyon gyorsan elment az idő,így indulnom kellett.

-Na,nekem mennem kell.-köszöntem el Ya Ou-tól.

-Ne ugrasszalak el?Úgy talán gyorsabb.-ajánlotta fel barátom.

-Ha nem gond.

-Na jó,ezt te sem gondoltad komolyan.Mi az,hogy ha nem gond?Miért lenne az?Tudod,hogy érted bármit megtennék.-suttogta fülembe,majd magához húzott.

-Oké-oké.-adtam rövid választ.

Ezután autóba pattantunk,majd a reptér előtt kiszálltam,de előtte még váltottam pár szót Ya Ou-val.

-Nagyon vigyázz magadra,és hívj,ha odaértetek.-„dirigált”barátom.

-TE is vigyázz magadra.És nem ám becsajozol itt nekem!-mondtam mosolyogva.

-Pont én ne?Nem én megyek a kedvenc bandám koncertjére,akik még ráadásul jóképűek is szerinted.Sőt,perfektül beszélsz angolul,úgyhogy meg is fogjátok egymást érteni.-tettetett felháborodást Ya Ou,de arcán láttam megrezdülni nevetőráncait,tehát nem gondolta komolyan.

-Jó,akkor ezt itt zárjuk is le.-mondtam már nevetve.Ya Ou is már szakadt a röhögéstől.

-Itt az ideje,hogy menjek,mert még a végén lekéssük a gépet.Szia.-búcsúzkodtam,majd egy gyors csókot leheltem ajkaira és kipattantam a járműből,majd kiszedtem a csomagtartóból a koffereimet.A téren barátnőmet kezdtem el keresni,akit hamar megláttam.Épp a jegyét ellenőrizték,és gyorsan odafutottam,hogy engem is engedjenek be utána.

Köszöntünk egymásnak,és mivel rendben voltak a jegyeink,így felengedtek minket a repülőre.

-Már annyira izgatott vagyok-kezdte el a beszélgetést Kinga.

-Én is,annyira várom már ezt az egészet.Végre láthatjuk őket élőben-dobódtam fel én is.

Az út további részét végigcsevegtük,majd mikor megérkeztünk,leszálltunk a gépről,és fogtunk egy taxit.

2014. november 16., vasárnap

15.rész

Sziasztok!

1.Elkészültem a 15.résszel is!Ebben lesz egy kis izgalom.

2.Mostanában nem nagyon kapok visszajelzéseket,így nem tudom,hogy érdemes-e folytatni.Aki olvassa a blogom,az legyen szíves írjon vagy ez alá a rész alá,vagy Facebook-on,hogy tudjam,ki az,akit érdekel.

xxKlauxx

-Miért sírsz?-kérdezte Ya Ou,miközben letérdelt elém,és a könnyeimet törölgette.

-Á,semmi,nagyjuk..

-Aha,add ide a gépet!-’’parancsolt” rám barátom.

-Nem!-vágtam rá azonnal,és próbáltam elrejteni.Ez az akcióm sikertelen volt,mert kivette kezemből,majd felnyitotta a gépem fedelét,és ő is meglátta a cikket…..

Miután végigolvasta,levágta a kanapéra a laptopot,majd mellém huppant,és megölelt.

-Nem hiszem el,hogy folyton megy a keverés.De nyugodj meg,ne foglalkozz ilyenekkel.Én tudom,hogy ez nem igaz,és ez épp elég.-mondta,majd nyomott egy puszit a homlokomra.

-De ez akkor is sok,én ezt nem bírom..Miért kell egyáltalán ilyenről cikket írni?-kérdeztem barátomtól szipogva.

Nem válaszolt,hanem maga felé fordított,majd őrjítő lassúsággal közelíteni kezdte arcát enyémhez. Már csak pár milliméter volt kettőnk között,majd ezt a távolságot hamar letudta,és érzéki csókcsatákba kezdtünk.Mikor elváltunk egymástól,Ya Ou rögtön terelte a témát.

-Nemsokára itt a koncert ideje..Már csak 2 nap.

-Ú basszus tényleg.El is felejtettem,de jó hogy mondtad.-vidultam fel egy kicsit.-Wí,már annyira várom!-kezdtem el ugrálni örömömben.

Ya Ou mosolyogva nézett,és szerintem megkönnyebbült,hogy túltettem magam az előző pletykán.

-Látom,hogy nagy az örömöd.Úgy viselkedsz,mint egy öt éves.-gúnyolódott,bár láttam arcán,hogy nevetőráncai megrándultak,így tudtam,hogy csak hülyéskedik.

-Nagyon vicces.Miért,én nem örülhetek semminek?-tettettem felháborodást,majd kiöltöttem rá a nyelvem.

-Hát de most nem?A 3 éves unokatesóm csinálta ezt utoljára.

-Jól van Ya Ou!-mondtam,majd kezeimet összekulcsoltam magam előtt,és hátat fordítottam neki.

-Most haragszol?Ne legyél durci.Tudod,hogy nem gondoltam komolyan.-egy pillanatra megijedt,hogy tényleg haragszom rá,de én közben mosolyogtam,csak ő nem látta.

Mivel nem válaszoltam,ezért más megoldáshoz folyamodott.Hajamat előre rakta,majd a vállamat és a nyakamat hintette be apró csókokkal,amitől teljesen kirázott a hideg.

-Még mindig haragszol?-kérdezte 2 puszi közt.

Már nem tudtam tovább tettetni,így megfordultam,és magamhoz húztam,majd csókolni kezdett.Ez a csók nem olyan volt,mint az előző,hanem sokkal tüzesebb.

A kanapéra döntött,Ő pedig ügyelve,nehogy összenyomjon,rám feküdt.és egyik kezével tartotta magát,a másik pedig vándorútra indult.Én sem tétlenkedtem,hanem végigsimítottam hátán,amit Ő apró nyögésekkel díjazott.Ajkaink közben egyszer sem váltak el egymástól.Barátom egy mozdulattal megszabadított a pólómtól,majd én is az övétől.

Lassan végighúztam ujjaim mellkasán,amitől teljesen felpörgettem.Egyre hevesebben falták egymást ajkaink,de mikor szerelmem a nadrágom gombjához ért,megállítottam.

-Ya Ou-még-ne!-kértem meg,de csak szakadozva tudtam beszélni.Szót fogadott,így felkelt,én pedig kifulladva kapkodtam levegő után.

Egy darabig még a kanapén feküdtem,majd megkerestem Ya Ou-t,aki a szobámban tartózkodott,és egy mappával szemezett.Éppen megnézte volna,hogy mi van benne,de én hamarabb cselekedtem.

-Meg ne nézd!-szóltam rá,amitől ő egy kicsit összerezzent,mert nem vett észre.Kikaptam a kezéből a mappát,és jól elsüllyesztettem a szekrényem mélyében.

-Mi van benne?-kérdezte kíváncsian Ya Ou.

-Semmi-próbáltam ezzel az egy szóval meggyőzni,de még én sem hittem el.

-Aha,azért nem nézhetem meg,ugye?

-Nincs benne semmi érdekes,csak pár papír.De lényegtelen,tényleg.

-Oké.Hozol nekem egy kis vizet?-kért barátom.

Bólintva sarkon fordultam,majd a konyhába mentem,ahol megtöltöttem egy poharat a kért itallal,majd bevittem szerelmemnek.Hát igen,nem véletlenül küldött ki.A mappám ki volt nyitva,és a rajzaimat és a dalszövegeimet nézegette.

-Mondtam,hogy ne nézd meg!-mondtam mérgesen,majd a poharat letettem a komódra,és én is nézni kezdtem alkotásaim.

-Ezeket miért rejtegetted előlem?Gyönyörűen rajzolsz,és a zeneszövegek is nagyon jók.-dicsért meg Ya Ou.

-Mert szerintem nem a legjobbak,és csak hobbiszerűen rajzolok,így nem is fontosak..

-Dehogynem..Ú,nekem ez a kettő tetszik a legjobban!-mondta,majd felemelte a 2 rajzot.Az egyik egy szemet ábrázolt,amiben egy város képe volt látható,a másik pedig hangjegyekből és violinkulcsból álló madár képét ’’vetítette”le.

-Ezeket be kéne küldeni egy versenyre,mert vannak nagyon profi graffitik is,és rajzok egyaránt.

-Úgysem nyerném meg,ezek csak amatőr alkotások,mások sokkal szebbet csinálnak.

-Na jó,ez nem igaz.Ezek is úgy néznek mi,mint a mesterművek,és látszik,hogy sokat dolgoztál rajta.

-Köszönöm,hogy biztatsz…-hálálkodtam.

-Nekem az a célom,ami neked a legjobb.Tudod,hogy sosem akarok neked rosszat,szóval nyugodtan elhiheted.-mondta-majd rám kacsintott.

2014. november 12., szerda

14.rész

Sziasztok Drágaságok!

Újabb résszel jelentkezem.Ez nem lett olyan hosszú,ezért bocsi.

VISZONT nagyon szépen köszönöm a 3000+oldalmegjelenítést,imádlak titeket!

Ehhez a részhez nem is lenne mondani valóm.

Jó olvasást!

Ui:Ha tetszett,írj komit,vagy iratkozz fel bátran!

A következő rész vagy pénteken,vagy vasárnak jön.

xxKlauxx

Az iskolába vezető út most még hamarabb eltelt,mint szokott.Feldobódva léptem át az egyetem kapuját,majd felgyalogoltam a lépcsőn,és az előadó termünk felé sétáltam.Ahogy beléptem,azzal a lendülettel fordultam is volna vissza,de már így is nemsokára kezdődnek az órák,ezért nem tehettem.Nem tudom,hogy miért nem tud már végre ő is békén hagyni?Miért kell mindig megjelennie olyan embernek az életemben,aki csak tönkre teszi?...

Gondoltam,hogy vissza fog térni,csak azért,hogy nekem ártson.Na igen,ő volt az egyik barátnőm,Lili addig,amíg el nem árult.Már kezdtem örülni,hogy eltűnt a közelemből,és most tessék.

Szépen csendben odaballagtam az előadóteremben lévő helyemre,de ő csak azért is idegesített engem.

-Lám csak lám,kit látnak szemeim.-gúnyolódott.

-Mi lenne,ha békén hagynál?Ne áltasd magad,úgy is tudom,hogy azért jöttél ide,mert tönkre akarsz újra tenni.-mondtam,de tudtam,hogy ezzel még nincs vége.

-Na jó,igen.Bevallom,tudtam,hogy itt tanulsz,és mivel így is,úgy is suliba kell járnom,így hát ezt választottam ki.Hát nem csodálatos?-piszkálódott.

-Na jó,ide figyelj!Elég nagy ez az egyetem kettőnknek.Te mész az iskola egyik előadójába,én meg a másikba.Így legalább jó messze leszünk egymástól.

-Most viccelsz?Nem azért vagyok itt,hogy oda menjek,ahol te épen nem tartózkodsz.-vágta rá azonnal.

-Pedig jobban tennéd,ha nagy ívben elkerülnél.Apropó,milyen szakot jelöltél meg?-kérdeztem,reménykedve,hogy nem kell még az órákon is a képét bámulnom.

-Pedagógiai szakra mentem,mert amit te tanulsz,azt úgysem tudnám elvégezni.

-Hál’Istennek!Akkor meg fogjad magad,és húzzál át abba a terembe,ahol ti lesztek,mert mindjárt becsengetnek.De egyébként hogyhogy felvettek év közben?

-A diri a rokonom,így nem volt nehéz elintézni.Nekem a kisujjamat sem kellett mozdítani azért,hogy bekerüljek.Ja,és nyugi,már itt sem vagyok.De nem úszod meg a találkozást.-válaszolta,majd kiviharzott a folyosóra.

A düh teljesen felemésztett.A tanárra kellett volna figyelnem,de ez nem ment.Csak ültem a padban,és gondolkodtam.Nemsokára vizsgázom,de alig tudok valamit,mert mindig van valami,ami miatt nem tudok koncentrálni az előadásokra.A percek szinte óráknak tűntek,és már arra vártam,hogy csöngessenek ki az utolsó óráról.

Mikor végeztem a suliban,azonnal hazamentem,nehogy összetalálkozzak Lillával.Otthon dobtam egy sms-t Ya Ou-nak.

Szia,ma átjössz?Kérlek tereld el a figyelmem,mert mindjárt felrobbanok.

Kis idő múlva jött a válasz:

Szia Kicsim!Mi történt?Persze,amint végeztem,átmegyek,de addig is nyugodj meg.

Majd elmesélem.Várlak.Puszi.

Rendben,nagyon sietek.Fél óra,és nálad vagyok.Puszi. <3

Ezek után csak ültem,és bámultam ki a fejemből.Teljesen lesokkolt a tény,hogy megint el fogja venni tőlem azt,akit szeretek.Nem kéne megtudnia,hogy együtt vagyok Ya Ou-val.Félek,hogy elveszítem.

Így telt el az az idő,amíg szerelmemre vártam.Egyszer csak az ajtó nyitódására lettem figyelmes,majd a nappaliba Ya Ou lépett be,és helyet foglalt mellettem.Aggódva rám emelte tekintetét,majd államnál fogva ujjával maga felé fordított.

-Mi a baj?Bántott valaki?-kérdezte teljesen nekem szentelve figyelmét.

-Nem,nem bántott senki.Csak megjelent a volt barátnőm..Ő volt az egyik,aki tönkre tette az életem.

meséltem a szitut barátomnak.

-Ohh,sajnálom..De most itt vagyok én,és nem fogom engedni,hogy ártson neked.-válaszolta,majd magához húzott,és védelmezőn karjaiba zárt.

-Köszönöm..Már most annyi mindent tettél értem.-hálálkodtam.

-Ugyan,ez csak természetes-legyintett,majd ajkait közelíteni kezdte enyéim felé,és megcsókolt.

Mikor elváltunk egymástól,hozzá bújtam,és mélyen beszívtam az illatát.

-Köszönöm,hogy vagy nekem.

Nem válaszolt,csak mosolyt festett arcára,én pedig a vállára hajtottam a fejem.Így ültünk csendben,ami nem kínos csend volt,hanem csak élveztük egymás társaságát.

Ezt a meghitt pillanatot a telefonom hangja zavarta meg,amitől egy kicsit össze is rezzentem.Kinga küldött egy üzenetet,amit azonnal megnyitottam.

Szia,menj fel Facebook-ra,és nézd meg a kezdőlapodat,és az adatlapodat.

Nem tudtam,hogy miért írta ezt barátnőm,ezért csak egy ’’rendbennel” válaszoltam,majd a laptopomat bekapcsolva beléptem a közösségi portálra,de ami ott fogadott,az egy döfés volt számomra.

Egy posztban ezt állt:

„A ByTheWay szépfiúja,Ya Ou szerelmes lett.A napokban többször látták sétálni,egy hosszú,barna hajú lánnyal,akit -a nyomozások során –Szatmáry Grétának hívnak.De vajon mit akar tőle a lány?Szereti,vagy csak a pénzre hajt?”

Ezt végigolvasva lecsaptam a laptopom fedelét,szememben pedig könnyek gyűltek,és nyomban elő is törtek.

-Miért sírsz?-kérdezte Ya Ou,miközben letérdelt elém,és a könnyeimet törölgette.

-Á,semmi,nagyjuk..

-Aha,add ide a gépet!-’’parancsolt” rám barátom.

-Nem!-vágtam rá azonnal,és próbáltam elrejteni.Ez az akcióm sikertelen volt,mert kivette kezemből,majd felnyitotta a gépem fedelét,és ő is meglátta a cikket…..

2014. november 10., hétfő

13.rész

Sziasztok Drágák!

1.Mint már tudjátok,a múltkor megkaptam az első díjam,amit még egyszer nagyon szépen köszönök.

2.Ne haragudjatok,hogy csak most hoztam a részt,de egész hétvégén nem voltam otthon,így nem tudtam írni.Most viszont itt van,és remélem,hogy tetszeni fog.

Ui:írjatok légyszíves véleményt,és örülnék pár feliratkozónak is.

Jó olvasást!

xxKlauxx

-Sziki csajozik!-kiabálja jó hangosan,hogy mindenki odafigyeljen.Erre Sziki csak szúrósan nézett a kreol bőrű srácra,Kinga pedig zavarba jött,és elfordította fejét.

Bencéék is odakapták a fejüket,és ők is jót derültek rajtuk.

-Aj,hagyjátok már őket.-keltem védelmükre.

Szikiék hálásan pillantottak rám,majd mi elköszöntünk a többiektől,és elindultunk.

Úgy beszéltük meg,hogy ma Ya Ou-nál leszünk,így hát rögtön a lakása felé vettük az irányt.Nem voltam még nála,ezért már nagyon kíváncsi voltam.

*Ya Ou-nál*

Ahogy beértünk a lakásába,nekem azonnal leesett az állam.Ahhoz képest,hogy pasi lakás,nagyon szép és tiszta.Minden helyiséget megmutatott.A nappali fala tejeskávé és fehér,a fürdő pedig csempézett..Annyira jól nézett ki a színösszeállítás.

-Hű,hát neked sem semmi a lakásod.-dicsértem meg.

-Köszi,de a tied még mindig jobb.

-Nem is..Amúgy lehet,hogy a nappalimat én is olyanra festem,mint a tied,mert az nagyon tetszett.-mondtam,mire ő csak mosolygott,és nyomott egy puszit a fejem búbjára.

Összekulcsolta ujjainkat,majd a szobájába húzott,ami almazöld és bézs színekben pompázott.

-A szobámat hagytam legutoljára,mert gondoltam,hogy itt jól körül akarsz majd nézni.

-És milyen jól gondoltad.-mondtam,majd körbesétáltam a helyiségben.Először nem vettem észre semmi különöset,de ahogy az asztalához értem,láttam egy képet,amitől lehervadt a mosoly az arcomról.A fotón egy lánnyal volt,aki éppen egy puszit adott Ya Ou-nak,és a falán ugyanarról a csajról volt még egy,ahol csak simán a kamerába mosolyognak.

-Ő ki?-kérdeztem meg barátomtól.

-Ööö..csak egy barátom-válaszolta,de nagyon furán viselkedett.

Nem akartam benne kételkedni,meg veszekedni sem volt kedvem,ezért inkább hagytam is a témát.

Nagyon elment az idő,így mindketten lefürödtünk.Mire végeztem,a kép már nem volt a helyén,és máshol sem láttam.

-Hová tűnt a fotó?

-Kidobtam…A barátságunk már régen megromlott,ezért a képekre sincs szükség.-mondta,de már kezdett nekem gyanús lenni.Éppen elkezdtem volna faggatni,de Ő már kisurrant a fürdőbe,így magamban tartottam érzéseim.Bevallom,nagyon rosszul esett az,ahogyan reagált.Mintha teljesen megváltozott volna.

Jó,lehet,hogy csak képzelődöm,de szerintem ez valami más.

Hosszú gondolatmenetemet Ya Ou szakította félbe,amikor a szobába lépett,majd az ágyra dőlt.Innentől kezdve nem agyaltam tovább a fotón,csak Ya Ou-ra mosolyogtam,majd példáját követve befeküdtem mellé az ágyba.Ő mintha csak erre várt volna,rám mászott,majd szenvedélyesen megcsókolt.Miközben nyelve táncot lejtett enyémmel,én a hajába túrtam,Ő pedig egyre feljebb húzta pólómat.Mielőtt az említett ruhadarabot lekapta volna rólam,én megszakítottam csókcsatánkat.

-Ya Ou!-szóltam rá.

Mit sem törődve ezzel újra csókolni kezdett,majd ajkaimról áttért nyakamra,amit apró puszikkal hintett be.

-Ya Ou!-szóltam rá erélyesebben,amire végre kapcsolt,és leszállt rólam.

-Ne haragudj…-kért elnézést.

Nem válaszoltam,csak egy puszit nyomtam arcára,majd miután jó éjszakát kívántunk egymásnak,elnyomott az álom…

*Reggel*

Ma suliba kell mennem,de csak délután,így egy kicsit lustálkodtunk.10 óra körül azonban Ya Ou felé fordultam,és pár percig csak néztük egymást,aztán megkordult a gyomra.

-Éhes vagy?-kérdeztem hatalmas mosollyal az arcomon.

-Kicsit-mondta,majd én megfogtam kezét,és kihúztam a konyhába.

Reggelire csak gyorsan készítettünk pár szendvicset,majd miután elfogyasztottuk,elmosogattunk.Rögtön evés után a mosdóba mentem,ahol elvégeztem reggeli tevékenységeimet.Megmosakodtam,fogat mostam,majd megfésültem a hajam.Sminkelni nem nagyon akartam,csak egy kis szempillaspirált kentem magamra.Miután végeztem,átadtam a fürdőszobát barátomnak,én pedig megkerestem a táskám,amibe beleraktam a mai ruháim.Az előszobában rá is bukkantam a keresett cuccaimra,majd a szobába mente,ahol átöltöztem.A koptatott farmerem és a kedvenc szürke,feliratos pulcsira esett a választásom egy fekete karkötővel,és egy nyaklánccal társítva.

A délelőtt többi részében filmet néztünk,majd megebédeltünk,és nekem sajnos indulnom kellett suliba,Ya Ou pedig –szokás szerint-próbára ment.

Az iskolába vezető út most még hamarabb eltelt,mint szokott.Feldobódva léptem át az egyetem kapuját,majd felgyalogoltam a lépcsőn,és az előadó termünk felé sétáltam.Ahogy beléptem,azzal a lendülettel fordultam is volna vissza,de már így is nemsokára kezdődnek az órák,ezért nem tehettem.Nem értem,hogy miért nem tud már végre ő is békén hagyni?Miért kell mindig megjelennie olyan embernek az életemben,aki csak tönkre tesz?....