23.rész

Sziasztok Cukorbogárkák!

Megérkeztem a következő résszel!

Milyen idő van nálatok?Nálunk szakad a hó még most is és reggel ki kellett kimásznom az ablakon,hogy el tudjam kotorni a havat az ajtó elől,mert nem lehet kinyitni a bejárati ajtót! :/

Jó olvasást! 

Ui:Ha tetszett,komizzatok,pipáljatok,iratkozzatok fel.Mindegy,melyiket,de légyszi hagyjatok nyomot magatok után,mert nem tudom,hogy van-e,aki olvassa.

xxKlauxx

-Hogy lehetsz ekkora dög?Játszol az érzéseivel,kihasználod,miegymás.Nálad gerinctelenebb embert még nem ismertem!Ha a helyedben lennék,én már rég elástam volna magam!-ordítottam.Amit eddig magamban tartottam,azt most mind kimondtam.A gondolataimmal azonban a könnyeim is utat törtek maguknak.Feltéptem a teremajtót,majd végigszaladtam a folyosón,majd kirohantam az iskolából.Nem érdekelt,hogy az órán veszekedtünk,az sem érdekelt,hogy emiatt ki is csaphatnak.Csak egy dolog járt a fejemben:Figyelmeztetnem kell Ya Ou-t,mielőtt késő lesz..

Mikor az ajtaja elé értem,egy kissé megtorpantam,de nem akartam,hogy Ya Ou-t becsapják,így erőt vettem magamon,és becsengettem.Nemsoká hallottam kattanni a zárat,majd megpillantottam életem szerelmét,akinek a feje még tiszta kómás volt,amikor azonban meglátott,egy nagy mosolyt fedeztem fel arcán.Azt hiszem,most kelt fel.

-Szia,hát te?-kérdezte kissé rekedtes hangon.

-Szia,felébresztettelek?Egyébként csak azért jöttem,mert beszélnünk kellene.

-Aha,de semmi baj,gyere beljebb.

A nappaliban helyet foglaltunk,majd Ya Ou rögtön kíváncsiskodni kezdett.

-Szóval?Mi történt?-faggatott.

Felkeltem a kanapéról,és sétálni kezdtem.llyen helyzetben sajnos nem tudok nyugton maradni,ezért így meséltem el neki mindent,amit hallottam.

-Ma találkoztam Bettivel,és össze is kaptam vele.na mindegy,nem ez a lényeg.Feltettem neki egy fontos kérdést,méghozzá azt,hogy szeret-e téged.Ya Ou,azért próbál hozzád közelebb kerülni,hogy pénzhez jusson,utána meg lelépne.És lehet,hogy nekem nem akarod majd elhinni,de ez az igazság.Ezt ő mondta.

-És ez miért érdekel téged?-kérdezte,majd ő is felállt,és közelebb jött.

 -Nem akarom,hogy csalódnod kelljen.-mivel már fél méter távolság sem volt köztünk,így suttogva válaszoltam,majd lehajtottam a fejem.

Erre ő csak mosolyogni kezdett,és egyre közelebb hajolt hozzám.Már éreztem a leheletét,és hagytam,hogy a szívem diktáljon.Tudtam,hogy ez nem helyes,de ez ebben a percben nem érdekelt.Lehunytam a szemem és csak a pillanatnak éltem.Elszakadtam a külvilágtól,majd éreztem,hogy Ya Ou ajka az enyémet érinti,majd lágyan csókolni kezdett.Egy darabig hagytam,majd szép lassan eltoltam magamtól Ya Ou-t.Komolyan mondom,jobban zavarban voltam,mint akkor,amikor először megcsókolt.

-Ezt nem kellett volna-fogadkoztam.

-Ha nem kellett volna,nem történt volna meg-mondta,majd egy vigyor jelent meg az arcán.-Tudtam,hogy szeretsz.

-Nem mondtam,hogy nem szeretlek,viszont én nem szeretnék bekavarni a kapcsolatodba..

-Css..-ujját a számra helyezte,így csitított el.-Nincs köztünk semmi,és nem is lesz.Azért nem szóltam semmit,amikor azt mondtad,hogy nem szeret,mert tudom.Én sem szeretem őt.Nekem Te vagy az életem.Kérlek,bocsáss meg.

-Hűűű..hát nem tudok mit mondani.Ezt át kell gondolnom.

-Rendben,én semmit nem akarok rád erőltetni.A választás a te kezedben van,és én tiszteletben tartom,bármi is lesz a döntésed.-mondta,majd hosszan megölelt.

-Na,én viszont most megyek,de holnap valószínűleg még meglátogatlak-kacsintottam,majd elköszöntünk egymástól és elmentem.

Otthon bekapcsoltam a TV-t,de nem kötött le,ami benne volt.Kapcsolgattam az adók között,de semmi jó műsort nem találtam,így hát felhívtam Kingát.Megbeszéltem vele,hogy átjön és csinálunk valami közös programot.

Azt találtuk ki,hogy bekötött szemmel kisminkeljük egymást.Ilyet már régebben is csináltam,és hatalmas móka volt.Hiába,az ember 19 évesen is tud úgy viselkedni,mint egy 10 éves.Néha kell egy ilyen nap,amikor nem foglalkozunk a korunkkal,csak élvezzük az életet.Ez történt ma is.Először nekem volt bekötve a szemem.Annyi smink volt előttem,hogy hirtelen nem tudtam,hogy melyikhez nyúljak.Végül csak megfogtam egyet,ami-számításaim szerint-egy szempillaspirál volt,és megpróbáltam nem a szemébe kenni a fekete festéket.Mikor levettem a kendőt,kiszakadt belőlem a röhögés. .Volt ott minden,a szájfényt az arcára kentem,a rúzst az állára,a szemhéjpúdert meg a szemöldökére.A szempillaspirál meg úgy nézett ki rajta,mintha lebőgte volna.Csináltunk pár képet,amit természetesen sehová nem rakunk fel,csak magunknak lesz meg.Utána én lettem kidekorálva.Majdnem ugyanúgy néztem ki,mint Kinga,azzal a különbséggel,hogy én még kaptam a képembe,1 kiló alapozót és pirosítót is.Utána a fürdőbe megpróbáltuk lemosni,aztán a sminklemosóval is kísérleteztünk,de nem akart teljesen lejönni,így rajtam megmaradtak a pirosító-foltok,és úgy néztem ki,mint Piroska.Nem baj,jót röhögtünk rajta,aztán betettünk a lejátszóba egy filmet.Nem nagyon tudtunk dönteni,végül azonban a Kavarásra esett mindkettőnk választása.Amíg elindult a film,addig kimentem pattogatott kukoricát készíteni,és kerestem egy kis üdítőt is,majd visszamentem és helyet foglaltam a kanapén.Mondjuk nem tudta figyelni a jelenetekre,mert barátnőm állandóan trollkodott,meg nem értette a film lényegét.Itt is készült pár” vágjunk hülye fejet selfie”.

-Hallod?Ez a csaj most ki?Hogy került oda?-kérdezősködött,és “én ezt nem értem” fejet vágott.

-Figyelj,és megtudod-mosolyogtam.