1.rész

Sziasztok Drága Olvasóim!
Meghoztam a blogom 1.részét.Nem tudom,hogy mikor tudom hozni a folytatást,de szerintem szerdáig fent lesz.Ehhez a részhez nincs hozzáfűzni valóm,csak légyszi írjatok róla véleményt.Jó olvasást!
xxKlauxx

Reggel 10:30-kor keltem,mert nem kellett bemennem az iskolába.Kivánszorogtam a konyhába és összeütöttem egy kis reggelit,ami rántottából állt.Elővettem egy tányért meg egy villát,a tojást belekapartam a tányérba és szép lassan elfalatoztam.Elmosogattam és bementem a szobámba átöltözni.Mivel mára megint csak jó időt mondtak,így magamra kaptam egy lezser békejeles pólót,egy pirosas-korallszínű nadrágot és pár hozzá illő kiegészítővel tettem egésszé szettemet.Belebújtam fekete hosszúszárú converse cipőmbe,majd átpakoltam a rózsaszín táskámba,végül pedig magamra tekertem a sálam is.Ma semmi dolgom nem volt,ezért mára azt terveztem,hogy elmegyek sétálni,majd vásárolgatni egy kicsit.Bezártam a lakásomat,lerobogtam a lépcsőkön és már a szabad levegőn tudhattam magam.Úgy döntöttem,hogy elmegyek a közeli parkba.Nem siettem,csak szépen komótosan sétáltam.Leültem egy padra és elhatároztam,hogy barátnőmet is elhívom magammal shoppingolni.Pár csörgés után fel is vette a telefont.

-Szia Gréta.Mi újság?Kipihented magad?-kérdezte vidáman Kinga.

-Szia Kingu!Hát nem vagyok fáradt,az biztos.Azt akartam tőled megkérdezni,hogy nem lenne-e kedven eljönni velem nézelődni,vásárolni,meg egy csomó csajos dolgot csinálni.-ecseteltem terveimet barátnőmnek.

-Ó,hát ez mégis milyen kérdés?Ha vásárlásról van szó,azt nem kell kétszer mondani.Hol vagy most?

-Az mondjuk igaz,te még az éjszaka kellős közepén is képes lennél azért felkelni,hogy elmenjünk valahova.Egyébként a parkban vagyok.

-Okés,akkor ott találkozzunk fél óra múlva.El ne mozdulj onnan!-„parancsolt” rám Kinga.

Hogy elüssem az időt,elkezdtem zenét hallgatni és gyorsan felmentem Facebook-ra is.Kihalt volt az egész oldal,így hát nagyon hamar ki is léptem.Telefonomat táskámba rejtettem és így vártam tovább barátnőmet,aki hamarosan meg is érkezett.Üdvözöltük egymást,majd bele is csaptunk a közepébe és elmentünk egy ruhaboltba,ahol rengeteg időt töltöttünk.Pár ruhadarab nagyon megtetszett és azonnal meg is vettem.Egy krémszínű,kissé fodros ruhára,illetve egy fehér feliratos  tunika mellé tettem a voksomat.

 Barátnőm is egy kis kutakodás után megtalálta a számára tökéletes topp-ot,amin az amerikai zászló látható.

Utána beültünk Mekizni,mert eléggé megéheztünk.Mindketten rendeltünk egy dupla sajtos hamburgert és mellé fél liter cola-t.Közben rengeteget beszélgettünk és nevettünk.Annyira elment az idő,hogy az óra most ütötte a 4 órát,így átmentünk gyorsan a közeli moziba és megvettük jegyeinket.Mivel az előbb ’’ebédeltünk”,így nem nagyon kellett nasi,de azért odanéztünk,hátha találunk valami finomat.A biztonság kedvéért választottam egy kisebb csomag pattogatott kukoricát és egy kis cola-t is.Barátnőm ugyanezt rendelte,majd bementünk a helységbe,ahol a filmet vetítették.Egy vígjátékot választottunk,ami a Csajok bosszúja nevet kapta. Rengeteget nevettünk rajta és mire kiléptünk a mozi ajtaján,már 6 óra múlt.Kezdett sötétedni,de ez nem zavart minket,így én hazakísértem barátnőmet,majd egy kicsit fel is mentem hozzá.Nem maradtam sokáig,de így is korom sötét volt,mire elindultam.A lakásom innen 20 percre van,úgyhogy megpróbáltam sietni,mert utálok késő este sétálni az utcán.Eléggé elgondolkodtam és arra riadtam fel,hogy valaki a megfogta a kezem és egy szűk és elhagyatott sikátorba rántott.Nagyon megijedtem,mert az arcát sem láttam és vannak nagyon rossz élményeim.A sikátorban azonban a Hold megvilágította az arcát,így rádöbbentem,hogy ki hozta rám a frászt.

-Jézusom,te normális vagy?A szívroham kerülget!Miért csináltad?-ordítottam le Ya Ou fejét.

-Ne haragudj,nem akartam.De te mit keresel ilyenkor az utcán? Ez nagyon veszélyes.-aggodalmaskodott Ya Ou.

-Mit érdekel,hogy mit csinálok?Egyébként meg hazafelé tartottam,csak VALAKI rám hozta a frászt és most félek.Szóval gratulálok.-A valaki szót jól kiemeltem.

-Mondtam már,hogy sajnálom.Nem állt szándékomban,na de most ezért hazakísérlek.-ajánlotta fel.

-Szállj már le rólam,miért nem tudsz békén hagyni?Hazatalálok egyedül is.-förmedtem rá.Azonban mikor megláttam szomorú tekintetét,megsajnáltam.Nem tudom,miért beszéltem így vele.Soha senkivel nem voltam ennyire bunkó.

-Ne haragudj,nem tudom,miért voltam ilyen szemét veled.Nem tudom,mi van velem mostanában.-kértem tőle elnézést és rámosolyogtam,amitől már is jobb kedve lett.

-Nem haragszom.-kacsintott rám.-De akkor hazakísérhetlek?-nézett rám boci szemekkel Ya Ou.

-Na jó,megadom magam,megengedem,hogy velem gyere.-Ezen a kijelentésemen mindketten elkezdtünk nevetni.

Az úton rengeteget beszélgettünk és sikerült közelebbről is megismernem.Nem tudom,miért ítéltem el először,ugyan is nagyon kedves volt velem…..