Sziasztok!
Elkészültem a 8.résszel is.Ne haragudjatok,nem lett annyira izgalmas,mint ahogyan terveztem,de igyekeztem,hogy ne legyen unalmas.A másik,a mai nap folyamán bővíteni fogom a szereplők listáját.
Jó olvasást!
UI:Ha tetszett(vagy ha nem)írjatok róla véleményt.
xxKlauxx
xxKlauxx
-Na,mit együnk?-kérdeztem tőle válaszát várva.
-Múltkor olyan finom volt az a gofri,amit készítettél..Csinálsz megint?-nézett rám kérlelőn.
-Persze,de csak ha segítesz.-erre kaptam egy puszit a homlokomra,ami azt jelentette,hogy semmi akadálya….
Hamar
megreggeliztünk,közben pedig szóba kerültek olyan dolgok,mint például
suli,koncertek stb.Mikor végeztünk,elmosogattam.Addig Ya Ou a kanapén foglalt
helyet,én pedig bementem a szobámba átöltözni.Délelőttre nem igazán volt
programom,így csak felvettem egy kényelmes cicanadrágot és egy tunikát,majd
megkerestem Ya Ou-t.
-Én most
indulok,mert ma próbánk lesz,és szeretnék még előtte hazamenni,de ma még
átjövök hozzád.Mikor érsz rá?
-Hát nekem délután
lesz pár órám,de 4-re végzek.
-Rendben,akkor
majd átugrom.Na szia.-köszönt el,miközben egy csókot lehelet ajkaimra,majd
távozott.
Én pedig elkezdtem
nézni a TV-t,de csak kapcsolgattam a csatornák között,mert semmi értelmes műsor
nem volt.Abba is hagytam előző tevékenységem,és inkább a laptopomat vettem
kezembe.Megnéztem az e-mailjem,de pár hírlevélen kívül semmi érdekes nem
volt.Nem terveztem fellépni Facebook-ra,de végül mégis megnéztem,hogy mi újság.Volt
pár üzenetem,amiket megnyitottam,majd elidőztem egy kicsit a kezdőlapon.Illetve
azt terveztem,hogy kicsit,de ez nem jött össze,mert mikor az órára
tekintettem,az már a delet ütötte.A szám elé kaptam a kezem,majd őrült nagy
rohanásba kezdtem,hogy elkészüljek.
Magamra kaptam egy
farmert,egy fehér hosszú ujjast,egy kabátot,csizmát és a táskámba pedig mindent
belerámoltam,ami kellett.Pár kiegészítőt is felvettem,majd a hajam megfésültem
és eltűztem,hogy ne lógjon a szemembe.
Amint végeztem,már rohantam is az
egyetemre.
Kezdés előtt 5
perccel estem be a terembe,ahol minden szem rám szegeződött.Természetesen
vannak személyek,akikkel nem jövök ki valami jól,és ők nem hagyhatták szó
nélkül a dolgot.
-Na mi van?Annyira
lusta vagy,hogy időben beérj a suliba?-kezdte el a csipkelődést Barbara.
-Ide figyelj,te ne
avatkozz bele a dolgaimba!Akkor jövök be,és akkor megyek el,amikor csak
akarok!-emeltem fel a hangom.
Válaszolni már nem
volt ideje,mert belépett az óraadó tanár,aki rögtön a helyünkre parancsolt
minket.Az órák hamar elmentek,leszámítva a szüneteket,ahol a mögöttem ülők
összesúgtam,és rólam beszéltek.Nem igazán érdekelt,sose foglalkoztam
olyanokkal,akikre csak az időm pocsékolnám.Jó,persze,rosszul esik és meg is
jegyzem ezeket,de a Barbinak az jobban fáj,ha nem törődöm vele.
Amint vége lett az
utolsó előadásnak is,lerohantam a suli lépcsőjén és hazacaplattam.Otthon
ledobtam cuccaimat az előszobában a szekrényekre,majd bementem a szobámba és
ott töltöttem a többi időm.Először átnéztem az anyagokat,amiket az iskolában
vettünk.Azt hamar befejeztem,és ezért utána nekiálltam rendet tenni a ruháim
között.Nem volt kupi,csak feljebb raktam a nyárias cuccaimat,és lejjebb pedig a
melegebbeket,mert mostanra már nem mondanak jó időt.
Épp,hogy
befejeztem tevékenységemet,csengettek.Azonnal ajtót nyitottam.Ya Ou volt
az,akit hatalmas mosollyal köszöntöttem.
Beljebb
invitáltam,de láttam,hogy a keze a háta mögött van,tehát rejteget valamit.
-Ya Ou,mi van a
kezedben?-kérdeztem tőle már nagyon kíváncsian.
-Nem mondom
meg..Még.Várj egy kicsit.-válaszolta.
Erre csak
mosolyogtam,majd Ő közelebb lépett,és lágyan megcsókolt.Mikor elváltunk
egymástól,mélyen a szemembe nézett.
-Gréta,nekem ez az
egy hét nagyon sokat jelentett…-kezdte el komoly hangon,amit végighallgattam,és
nem szóltam közbe,mert tudtam,hogy még mondani akar valamit.
-Eddig nem
tudtam,hogyan kérdezzem meg tőled,de maradok a legegyszerűbb változatnál….Leszel
a barátnőm?-kérdezte tőlem egy kissé tartva a válaszomtól.
Hirtelen nem
tudtam,hogy mit mondjak.Hihetetlenül boldog voltam,így csak a nyakába
ugrottam,amiből rögtön levette válaszom,én azonban mégis hozzátettem.
-Igen,igen,igen,igen!-ugráltam.
Ya Ou megkönnyebbült,és közelebb lépett.Eltűrt egy
kósza tincset az arcomból,majd ajkaink lassan közelíteni kezdtek egymás
felé,majd összeértek.Először lágyan csókolt,majd egyre szenvedélyesebben.Végül
levegőhiány miatt eltávolodtunk egymástól.
-Nagyon
szeretlek!-suttogta fülembe YA Ou,amitől kirázott a hideg.
-Én is téged!
Ekkor átnyújtotta
nekem az előbb még rejtegetett ajándékom,ami egy boríték volt.
-Mi van
benne?-kérdeztem izgatottan.
-Nyisd ki,majd
meglátod.Remélem,örülni fogsz neki.-mondta mosollyal az arcán.
Izgulva
kibontottam a borítékot,majd kivettem belőle 1 jegyet…
-Úr Isten!-sikítottam
fel az örömtől,ugyanis nem akármilyen jegy volt az.The Vamps koncertre
szólt,akiket nagyon imádok.És a legjobb benne,hogy az 1.sorba lehetek,mert a
jegyen az áll.
-Köszönöm szépen,de
honnan tudtad?
-Hát,egy kismadár
csiripelte….-rejtélyeskedett Ya Ou.
Csak 1
valaki,tudta,hogy nagyon szeretem őket…
-Kinga….ő volt
ugye?-kérdeztem tőle kicsattanó boldogsággal.
-Aha,és van még 1
jó hírem..-nem kérdeztem rá,hogy mi az,mert folytatta.-Ő is veled megy!
-De
jó!!!-ujjongtam,és megölelgettem Ya Ou-t.Na igen,az egyik legjobb dolog,hogy
láthatom őket,a másik az,hogy a legjobb barátnőmmel,aki ugyanúgy odavan
értük,mint én.Ez a nap a világon a legeslegjobb..Megköszöntem még vagy úgy
ezerszer,majd Ya Ou mondta,hogy ha még egyszer megköszönöm,akkor visszaviszi a
jegyet…

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése